Őrizzük meg Kelemen Imre emlékét!

1956-os tevékenysége miatt a kommunisták meghurcolták a Sportjáték Tanszék egykori kiváló oktatóját és tanszékvezetőjét, emlékét azonban senki sem veheti el tőlünk.

A TF100 programsorozat keretében a napokban a kampusz szoborkertjében felavatták az intézmény történetének egyik kiemelkedő alakjának, az 1984 és 1994 között rektorként tevékenykedő dr. Istvánfi Csaba mellszobrát. A legendás oktató számos kiemelkedő kollégával dolgozhatott együtt pályafutása során, s voltak természetesen olyanok, akiknek munkáját még évtizedek múltán is dicsérte Istvánfi Csaba.

Például az 1917-ben született Kelemen Imréét, aki nem csupán a TF-en, hanem a magyar sportban is nyomot hagyott maga után.

Az 1940-es évek végétől oktatott a TF-en, atlétikában, teniszben is kosárlabdában egyaránt kiemelkedőt alkotott, diszkoszvetésben például ifjúsági csúcstartó volt, kosárlabdában válogatott. Az 1949–1950-ben induló Sportjáték Tanszék egyik alapító atyja, 1956-ban tanszékvezető főiskolai docens, s közben egy ideig a tanulmányi osztályt is vezette. Együtt oktatott Csanádi Árpáddal, Verbényi Józseffel, Kohonicz Józseffel és Kilián Árpáddal is, s felkarolta tenisszel foglalkozó két tanársegédjét, Jákfalvi Bélát és Halmos Imrét is – amit ők a teniszben elértek, elsősorban Kelemen Imrének köszönhetik.

Aztán jött 1956…

„Apám 1956-ban a forradalmi bizottság elnöke volt, s főszerepet vállalt abban, hogy a vérzivataros időszakban ne legyen semmiféle baj, botrány a TF-en – mondta érdeklődésünkre életútjáról a fia, ifjabb Kelemen Imre, aki a hetvenes években maga is a TF-re járt, s tapasztalta, milyen tisztelet övezi édesapját az intézménynél. – A forradalom leverése után apámat is meghurcolták a kommunisták, 1957-ben kirúgták a TF-ről, elvették tenisz és kosárlabda szakedzői diplomáját, s bár a testnevelő tanári diplomáját megtarthatta, eljárás indult ellene a TF-en, mondván, alkalmatlan a magyar ifjúság nevelésére… 1957 októberében gyűjtő fogházba vitték két hónapra, mert attól tartottak az elvtársak, hogy a forradalom évfordulóján még a végén kitalál valamit… Aztán 1964-ben felkérést kapott a TF-től a tenisz szakkönyv megírására, abban az évben meg is jelent, érdekesség, hogy pályafutása során kétszer kellett megszereznie a tenisz szakedzőit – merthogy megszerezte másodszor is. A nyolcvanas években teniszes tanagyag kidolgozásával bízták meg, a TF még apám 2002-es halála után, a 2010-es években is ezzel a tananyaggal foglalkozott. Édesapám mindent tudott a teniszről, többen mondták róla, hogy tudásban meghaladta saját korát, nem mellékesen az 1966-ban a párizsi Roland Garroson döntőt játszó Gulyás Istvánnak is volt az edzője. Kivételes szaktudását később a Széchenyi István Gimnázium tanáraként is kidomborította, győzelemre vezette ugyanis az intézményt a budapesti középiskolák budapesti sportversenyében, holott akkoriban csak hét aktív osztállyal működött a Széchenyi.”

Legendás oktató, legendás sportember, igazi hazafi volt Kelemen Imre, emlékét illik méltóképpen megőrizni.

„A TF honlapján a Sportjáték Tanszék oldalon számos korábbi oktató nevét olvashatjuk, akiknek megköszönik áldozatos munkájukat. Édesapámé sajnos nem szerepel közöttük, pedig igazán megérdemelné.”

Címkék: Sportjáték Tanszék,Istvánfi Csaba,szobor

Archívum

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek