Történet

A TF-en mindig is hagyomány volt a nemzeti ünnepek megünneplése. A műsor készítése mindig az I. évfolyamos hallgatók (és az akkor még létező évfolyam és csoportvezetők) feladata volt.

Az évek során egyre több tehetséges hallgató bukkant fel ezeken az ünnepélyeken. Felmerült bennem a gondolat: mi lenne, ha szélesebb közönség előtt is bemutatkoznának, és nem csak a TF-ünnepségek keretein belül.

A gondolatot tett követte. Az első ötlet az volt, hogy Wass Albert műveiből kellene egy estet rendezni. 2003. március 7. volt az első fellépés időpontja. Schulek Ágoston, a TF esték vezetője sietett segítségünkre és vendégül látta hallgatóinkat és a Dévai Nagy Kamilla által alapított Krónikásének Zeneiskola Kárpát-medencei növendékeit a TF Aulájában.

Meglepően nagy sikert arattunk.

Ezt a műsort azután több helyre is meghívták (László Gyula Kulturális Egyesület, XII. kerületi Művelődési Központ, Újpesti Művelődési Központ, stb.).

Időközben Berdán László és Takács Bence Ervin hallgatóink egy nagyon szép – “Látjátok, feleim mik vagyunk? Íme…” című – irodalmi esttel léptek fel, amelynek ősbemutatója szintén a TF-en volt, és amely igen szép előadás-sorozatot ért meg.

Kezdték megismerni a kerületben a TF-es hallgatók műsorait, és sorban kaptuk a felkéréseket mind a kerületi önkormányzat ünnepi műsoraiba, könyvbemutatókra, kiállítás megnyitókra.

A Karinthy cirkusza címmel tartott előadás, amely Takács Bence ötlete és válogatása alapján készült, még egy amatőr színházi vetélkedőjére is eljutott, ahol díjat is nyertünk. Ugyancsak ezzel a műsorral léphettünk fel a Budapesti Tavaszi Fesztivál Budapest Fringe elnevezésű programjában, amelynek keretében éjjel 1 órakor adtunk műsort a Merlin Színház kávézójában.

Úgy vettük észre, hogy a zenés irodalmi műfaj – amely fő profiljává vált műsorainknak -, elég kapóssá vált. Ez az a műfaj, amely leginkább megfelel hallgatóink képzettségének, illetve ezen a téren van még “űr” a fogadóközönség részéről. A nemzeti ünnepeken tartott műsoraink is talán ezért annyira népszerűek.

2004-ben azután komoly elhatározás fogalmazódott meg bennem: jó lenne egyben tartani a társaságot, és erre a legjobb mód, ha kulturális egyesületet alapítunk. A szereplő hallgatók is nagy örömmel fogadták a TF-műhely alapításának gondolatát. Az alapító okirat benyújtása  (és többszöri iratpótlás) után végül is 2005. januárjában a TF műhely bejegyzésre került.

A műhely több „szakosztállyal” is bír (képzőművészeti, népművészeti, zenei, stb.). Kitűnő alkalmat adott az első széleskörű bemutatkozásra a TF alapításának 80. évfordulójára rendezett Kulturális Nap, amelynek keretén belül a kiállítók között és a fellépők között is jelen voltak a TF műhely tagjai.

Közben persze újabb és újabb tagok érkeztek hozzánk a hallgatók közül, rendre jöttek a felkérések. Volt olyan október 23-i műsor, amelyet 2 napon belül 4 helyen adtunk elő (iskola, művelődési ház, stb.), amelyet összességében vagy 1500-2000 ember látott!

Az évek során nem csak saját műsorainkat adtuk elő, de szép számmal kaptunk felkéréseket különböző eseményeken történő részvételre (pl. Dsida Jenő-est, Márai Sándor-est). Újabb és újabb hallgatók csatlakoznak hozzánk, néhányan átmenetileg szüneteltetik tagságukat. Az újonnan jövők nem csak más előadói stílust, de más műfajokat is hoznak a közösségbe (tánc, különböző hangszerek).

Pillanatképek a TF műhely életéből (Powerpoint bemutató)

Kialakult egy kis törzsközönségünk, akik – ha megtudják, hogy a TF-esek lépnek fel – mindig eljönnek előadásainkra.

Így a TF neve nem csak a sportban, de már a kultúrában is jól csengő név lett. Nagy öröm végignézni és hallgatni a műsorokat, amelyben a tehetség mellé nagy alázat is járul: ezért olyan felemelőek az előadásaink hangulata.

A hallgatók hozzáállása pedig híven tükrözi a TF szlogenjét: „Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts!”.