Tantárgyak


Szociológia

Oktató: Dr. Dóczi Tamás

BSc Testnevelő-edző, Rekreációszervező-egészségfejlesztő, Sportszervező, Humánkineziológia szak / L

A kurzus célja: A hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, legfontosabb területeivel, kutatási módszereivel, és fontosabb elméleti és kutatási eredményeivel, melyek segítségével rálátást nyerhetnek a különböző társadalmi jelenségekre és elsajátíthatják a szociológiai gondolkodást.

Kötelező irodalom:

  • Andorka R. (2006) Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris

Ajánlott irodalom:

  • Giddens, A. (2008) Szociológia. Budapest: Osiris


Családszociológia

BSc Rekreációszervezés-egészségfejlesztés /egészségfejlesztés szakirány/ N/L

Oktató: Dr. Dóczi Tamás

A kurzus célja: A hallgatók megismertetése a család, mint társadalmi intézmény fogalmával, típusaival és funkcióival. A hallgatók betekintést nyernek a család szerepének történelmi, társadalmi és kulturális különbözőségeibe, és megismerkednek a jelenkor családdal szemben támasztott kihívásaival, a válás társadalmi hátterével, valamint a család alternatíváival. Emellett tárgyalásra kerül a család, mint társadalmi intézmény helyzete az ezredforduló Magyarországán.

Kötelező irodalom:

  • Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris. (a családról szóló fejezet)
  • Bánlaky Pál (2001): Családszociológia. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola
  • Neményi Mária – Takács Judit (2005): Változó család – változó politikák. Szociológiai Szemle 2005, 4:41-59

Ajánlott irodalom:

  • Dávid Beáta, Hargitai Judit (2014): Család és munka vagy munka és család?!: Az anyai hivatások összeegyeztethetősége a rendszerváltás tükrében. Vigilia 79:(5) pp. 343-351
  • Szalma Ivett – Takács Judit (2015): Gyermektelenség – és ami mögötte van. Egy interjús vizsgálat eredményei. Demográfia 57(2-3):109-137.
  • Takács Judit (2013): Termékenységi korlátok a 21. század eleji Magyarországon. Demográfia 55(2-3): 147-171, 2012.
  • Educatio folyóirat, 2002/3. A család


Egészségszociológia II.

BSc Rekreációszervezés-egészségfejlesztés /egészségfejlesztés szakirány/ N/L

Oktató: Dr. Dóczi Tamás

A kurzus célja: A hallgatók az egészségszociológia alapfogalmainak, területeinek megismerése után, a kurzus második felében megismerkednek az egészségszociológiában alkalmazott kutatási módszerekkel, kiemelten az interjúkészítéssel és ezt alkalmazva jutnak konkrét információkhoz az egészség egyéni és társadalmi összefüggéseivel kapcsolatban.

Kötelező irodalom:

  • E. Babbie (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest

Ajánlott irodalom:

  • S. Kvale (2005): Az interjú – Bevezetés a kvalitatív interjúkutatás technikájába. Jószöveg Műhely, Budapest.


Szociológia, egészségszociológia alapjai

Osztatlan tanárképzés

Oktató: Dr. Dóczi Tamás

A kurzus célja: A hallgatók megismertetése a szociológia legfontosabb alapfogalmaival, elméleti megközelítéseivel, kutatási eredményeivel. A félév során a hallgatók az általános szociológiai témakörökön – társadalmi rétegződés és mobilitás, kultúra, deviancia – túl, illetve azokon keresztül megismerik az egészség társadalmi-kulturális összefüggéseit, valamint a különböző társadalmi jelenségek hatását a népesség egészségi állapotára. Nemzetközi és hazai statisztikai jelentéseket elemezve pontos képet kapnak az Európai Unió országai lakosságának egészségi állapotáról, mortalitási és morbiditási adatairól. Választ kapnak arra a kérdésre, hogy miként betegít a társadalom, s hogy mely társadalmi csoportokat nevezhetünk életkilátásait, egészségi állapotát tekintve hátrányos helyzetűnek.

Kötelező irodalom:

  • Andorka R. (2006) Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris
  • Gál A. (2008) A magyar lakosság egészségtudatossága és szabadidő-sportolási szokásai. In: Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T.(szerk): Társadalmi riport a sportról 2008. Budapest: MSTT
  • Gál, A., Dóczi, T., Sáringerné, Sz. Zs. (2014) Társadalmi befogadás a sportban és a sport által (szociális inklúzió). >>>
  • Pikó B. (2002) Egészségszociológia. Budapest: Új Mandátum

Ajánlott irodalom:

  • Giddens, A. (2008) Szociológia. Budapest: Osiris
  • Susánszky É. – Szánthó Zs. (szerk.): Orvosi Szociológa. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2006


Kisebbségtudományi alapismeretek

Osztatlan tanárképzés / választható tárgy

Oktató: Dr. Dóczi Tamás

A kurzus célja: A hallgatók megismertetése a kisebbségtudomány alapfogalmaival, elméleti megközelítéseivel. A félév során a hallgatók betekintést nyerhetnek a hazai kisebbségek jelenlegi társadalmi-gazdasági-politikai helyzetébe, a magyarországi és európai uniós keretekbe, különös hangsúllyal a roma kisebbség helyzetére. A kisebbségtudomány erősen multidiszciplináris jellegű, a kurzus során több, társadalomtudomány megközelítési módjai előkerülnek, mint pl. a szociológia, a társadalomtörténet, a jog, a szociálpszichológia, a pedagógia és a sporttudomány is.

Kötelező irodalom:

  • Andorka R. (2006) Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris (vonatkozó fejezet)
  • Csepeli, Gy. – Örkény, A. – Székelyi, M. (1997) (szerk.): Kisebbségszociológia. Budapest, Kisebbségszociológiai Tanszék.
  • Gál, A., Dóczi, T., Sáringerné, Sz. Zs. (2014) Társadalmi befogadás a sportban és a sport által (szociális inklúzió). >>>
  • Forray R., K. – Mohácsi, E.: Esélyek és Korlátok: A magyarországi cigány közösség az ezredfordulón. >>>
  • Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010) Sportszociológia. Budapest, SE-TSK. 91-97.

Ajánlott irodalom:

  • Pászka, I. – Szűcs, N. (2003) (szerk.): Kisebbségszociológia. Szeged, Belvedere Meriondale.
  • Solt Á. (2010): Élet a reményen túl. Szociológiai Szemle 3. 100-133. >>>
  • Turóczy Zs. (2009): A huszonnegyedik órában: cigánykérdés belülről. 1. rész | 2. rész


Mesterkurzus

Msc, MA szakok / választható tárgy

Oktató: Dr. Dóczi Tamás

A kurzus célja: A hallgatók megismertetése olyan aktuális témákkal, amelyek a jelenkor Magyarországának sportszakos egyetemi hallgatóit, azaz a jövő sport-értelmiségét foglalkoztathatják. A félév során minden alkalommal egy szakterület elismert képviselője tart előadást, a meghívott előadókkal történő egyeztetések miatt a félév programja menet közben is alakul.


Bevezetés a politikatudományba

BSc Sportszervező / N / L

Oktató: Dr. Farkas Péter

Előtanulmányi feltételek: EU alapismeretek és sport vonatkozásai, vagy EU alapismeretek

A kurzus célja: megismertetni a hallgatókkal a politikai rendszer és a társadalom politikai jelenségeinek, folyamatainak lényegi összefüggéseit, illetve az ennek során kialakuló legfontosabb politikai intézményeket.

Kötelező irodalom:

  • Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika , Osiris Kiadó, Budapest, 1996

Ajánlott irodalom:

  • Magyarország Alaptörvénye


Diplomácia, sportdiplomácia

Sportmenedzser MSc / N / L

Oktató: Dr. Farkas Péter

A kurzus célja: A tantárgy oktatásának célja olyan elméleti és gyakorlati ismereteket adni a hallgatóknak, amelyek megfelelnek a harmadik évezred sportpolitikai és sportdiplomáciai kihívásainak, alkalmasak azok formai és tartalmi kezelésére, megoldásra. A tárgy oktatása során a hallgatók megismerik a hazai és a nemzetközi sportszervezetek struktúráját és nemzetközi kapcsolataik fejlődési tendenciáit.

Kötelező irodalom:

  • Farkas Péter (szerk.): EU és sport, LLLP JMM, Oktatási segédanyag, Budapest, 2013.
  • Kincses László: Diplomáciatörténet. HVG-ORAC, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

  • Kissinger, Henry Alfred: Diplomácia. Panem – Grafo Kiadása, Budapest, 1996
  • Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Teleki László Alapítvány, Budapest,1988.


Szociológia

BSc Testnevelő-edző, Rekreációszervező-egészségfejlesztő, Sportszervező, Humánkineziológia szak / N

Oktató: Dr. Gál Andrea

A kurzus célja: A hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, legfontosabb területeivel, kutatási módszereivel, és fontosabb elméleti és kutatási eredményeivel, melyek segítségével rálátást nyerhetnek a különböző társadalmi jelenségekre és elsajátíthatják a szociológiai gondolkodást.

Kötelező irodalom:

  • Andorka R. (2006) Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris

Ajánlott irodalom:

  • Giddens, A. (2008) Szociológia. Budapest: Osiris


Bevezetés a sportszociológiába

BSc Testnevelő-edző szak N/L

Oktató: Dr. Gál Andrea

A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg a sportszociológia, mint a sport és a társadalom viszonyát vizsgáló tudomány tárgyát, alapvető fogalmait, kutatási területeit; a sportszociológia rövid nemzetközi és hazai történetét; a sport különböző területeinek fejlődésére kiható társadalmi tényezőket, valamint a sport és a társadalom kapcsolatának, a sportban való részvétel, illetve a versenysportolóvá válás társadalmi feltételeit, a testnevelők-edzők munkájára ható társadalmi környezetet és folyamatokat.

Kötelező irodalom:

  • Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010). Sportszociológia. SE-TSK, Bp.
  • Földesi Sz. Gy – Gál A. – Dóczi T. (2008). Társadalmi Riport a sportról. ÖM Sport Szakállamtitkárság, MSTT, Bp.
  • Földesiné Sz. Gy. (2010). Fejezetek a magyar sportszociológia múltjából és jelenéből. Double Printing Kft. Bp


Rekreáció- és sportszociológia

BSc Rekreációszervezés-egészségfejlesztés /rekreációszervezés szakirány/ N/L

Oktató: Dr. Gál Andrea

A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg az életmódkutatások során használt fogalmak pontos definícióit, a lakosság életmódjának alakulását befolyásoló társadalmi, gazdasági, politikai hatásokat, illetve ezek összefüggéseit az aktuális életmód-irányokkal. Szerezzenek alapvető ismereteket a szabadidő-felhasználás jellegzetességeiről, a globalizált világ leisure-trendjeiről. Ismerjék meg a sportszociológia kutatási területeit, ezeken belül a legnépszerűbb és legfrissebb kutatási témákat, a sport és a társadalom kapcsolatának jellemzőit, a sportban való részvétel, illetve a versenysportolóvá válás társadalmi feltételeit.

Kötelező irodalom:

  • Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010). Sportszociológia. SE-TSK. Bp.
  • Földesi Sz. Gy – Gál A. – Dóczi T. (2008). Társadalmi Riport a sportról. ÖM Sport Szakállamtitkárság, MSTT, Bp.
  • Földesiné Sz. Gy. (2010). Fejezetek a magyar sportszociológia múltjából és jelenéből. Double Printing Kft. Bp

Ajánlott irodalom:

  • Perényi Sz. (szerk.)(2014). A mozgás szabadsága. A szabadidősport társadalmi, gazdasági és egészségügyi megközelítései. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen.


Sport- és szervezetszociológia

MSc Sportmenedzser N/L

Oktató: Dr. Gál Andrea

A kurzus célja: a hallgatók mélyítsék el és aktualizálják korábbi sportszociológiai ismereteiket, felhasználva ehhez a tudományterületen született legújabb kutatási eredményeket. Az oktatás során fókuszpontba kerülnek azok a témák, melyek a sportmenedzseri munkakörben gyakorlati problémaként is jelentkezhetnek egyrészt a sport, másrészt a szervezetirányítás oldaláról, mindehhez elemezve és feldolgozva a magyar és a nemzetközi sportvilágban zajló  aktuális folyamatokat. A szervezetszociológia legfontosabb elméleti megközelítéseit, illetve a gyakorlatban megjelenő, elsősorban a sportszervezetekre vonatkoztatható problémákat is tárgyalja a kurzus.

Kötelező irodalom:

  • Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010). Sportszociológia. SE-TSK, Bp.
  • Földesi Sz. Gy – Gál A. – Dóczi T. (2008). Társadalmi Riport a sportról. ÖM Sport Szakállamtitkárság, MSTT, Bp.
  • Földesiné Sz. Gy. (2010). Fejezetek a magyar sportszociológia múltjából és jelenéből. Double Printing Kft. Bp.
  • Ch. Perrow (2002). Szervezetszociológia. Osiris Kiadó, Bp.

Ajánlott irodalom:

  • Bakonyi Tibor (2007). Állam, civil társadalom, sport. Kossuth Kiadó, Bp.
  • Perényi Sz. (szerk.)(2014). A mozgás szabadsága. A szabadidősport társadalmi, gazdasági és egészségügyi megközelítései. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen.
  • Stradling, J. (2012). Több mint sport. Kossuth Kiadó, Bp.


Szabadidő szociológia

MSc Rekreáció N/L

Oktató: Dr. Gál Andrea

A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg az életmódkutatások formáit, ezek elméleti és gyakorlati hátterét, azonosítsák be azokat a társadalmi-gazdasági-politikai változásokat, melyek befolyásolják a lakosság életmódjának alakulását.  A magyar és az Európai Unió statisztikai hivatalai által közölt, a népesség időeltöltésével kapcsolatos elemzések és empirikus vizsgálati eredmények megismerése révén átfogó ismeretek kapjanak a szabadidő-felhasználás jellemzőiről, a globalizált világ leisure-trendjeiről. Képesek legyenek áttekinteni a rekreációszervezői, animátori szakma presztízsét befolyásoló kulturális és egyéb tényezőket, illetve az ezekben aktuálisan zajló változásokat.

Kötelező irodalom:

  • Falussy B. (2004). Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum, Bp.
  • Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010). Sportszociológia. SE-TSK, Bp.
  • Földesi Sz. Gy – Gál A. – Dóczi T. (2008). Társadalmi Riport a sportról. ÖM Sport Szakállamtitkárság, MSTT, Bp.
  • Gáldi G. (2003). A szabadidőről alkotott elméletek áttekintése. In: Földesiné Szabó Gyöngyi – Gál Andrea szerk. (2003). Sport és társadalom. MSTT, Bp.

Ajánlott irodalom:

  • Kapitány Á.- Kapitány G. (2013). Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón. Typotex Kft, Bp.
  • Losonczi Á. (2009). Az ember ideje. Holnap Kiadó, Budapest.
  • Perényi Sz. (szerk.) (2014). A mozgás szabadsága. A szabadidősport társadalmi, gazdasági és egészségügyi megközelítései. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen.


Szociálpolitika

BSc Rekreációszervezés-egészségfejlesztés /egészségfejlesztés szakirány/ N/L

Oktató: Dr. Gál Andrea

A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg a szociálpolitika, mint elmélet tárgyát, illetve mint gyakorlat célját, működési területeit. Képesek legyenek beazonosítani azokat a társadalmi csoportokat, amelyek a szociálpolitika célcsoportjait jelentik. Kapjanak áttekintést a jóléti társadalmak, köztük hazánk szociálpolitikájáról, a különböző ellátási formák aktuális megjelenési formáiról, így többek között a társadalombiztosítás, a nyugdíj, a segélyek és támogatási formák jellemzőiről. A képzés során az Európai Unió szociálpolitikájának működéséről is esik szó.

Kötelező irodalom:

  • Krémer B. (2009). Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág Kiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

  • Szivós P. (2012). A magyar szociálpolitika szerepe az egyenlőtlenségek alakításában: az elmúlt évtizedek trendjei, in Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.) Társadalmi Riport 2012. TÁRKI, Budapest, 134-156.
  • Ferge Zs. (2000). Elszabaduló egyenlőtlenségek. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
  • Kolosi T. – Pósch K. (2014). Osztályok és társadalomkép, in Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.) Társadalmi Riport 2014, TÁRKI, Budapest, 139-156. o.


Mentális rekreáció

BSc Rekreációszervező-egészségfejlesztő / N / L

Oktató: Dr. Kenéz László

A kurzus célja: A félév anyaga áttekinti a mentális rekreáció átfogó lehetőségeit: miképp képes az ember a tudatosság és a kultúra erejével életét örömtelibbé, szebbé, jobbá és értékesebbé tenni, hogyan irányíthatja szellemileg egy minőségi élet megvalósítását. Megvizsgáljuk a kérdést az egyéni jóllét, a közösségi jóllét és a mindenséghez fűződő viszony szempontjából, valamint különbséget teszünk a passzív, az aktív és a kreatív szellemi rekreációs tevékenységek között. A félév során részletesen foglalkozunk a szellemi rekreáció esztétikai, etikai, vallási és spirituális dimenzióival, a közösségi életben, a hagyományokban rejlő rekreációs lehetőségekkel. Minden érintett területen különbséget teszünk a valódi, az egyén a világhoz fűződő viszonyát újrateremtő rekreációs hatás és az illuzórikus rekreáció között. Elemezzük és értékeljük a XXI. században megjelent új rekreációs tevékenységeket, kulturálódási alternatívákat. A kurzuson elsajátított anyag birtokában a jövendő rekreációs szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy a szellemi és kulturális értékek felől újragondolják a rekreáció lényegét, az életmód és a mentális, szellemi megújulás összefüggéseit. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy ízelítőt adjunk egyes gyakorlati tevékenységekből (értő műelemzés, kézműves foglalkozás, közösségteremtő játék és zenei improvizáció, meditáció), valamint arra, hogy a hallgatók tudatosan és megadott szempontok alapján is megtapasztalhassák a mentális rekreáció kulturális lehetőséget (olvasás, színházlátogatás, filmnézés, zenehallgatás, múzeumlátogatás, utazás).

Kötelező irodalom:

  • Baudouin, C. C.: A katarzis. In: Halász L. (szerk.): Művészetpszichológia. Budapesr, Gondolat, 1983, 311-319.
  • Manguel, Alberto: Az olvasás története. A hiányzó első lap. Budapest, Park Kiadó, 2001. 93-101.
  • Comtes-Sponville: Kis könyv a nagy erényekről. Budapest, Osiris, 2004
  • Isabelle Filliozat: A szív intelligenciája. Budapest, Fiesta Saxum, 1998
  • Viktor Frankl: Mégis mondj igent az emberre! Budapest, Jel Kiadó, 2007

Ajánlott irodalom:

  • Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Az áramlat-élmény feltételei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001. 112-140.
  • Granasztói Péter: Munkaidő, szabadidő, szórakozás. In: Fejős Zoltán (szerk.): A megfoghatatlan idő. Néprajzi Múzeum, Bp. 2000. 103-112.
  • Bourdieu, Pierre: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Bp. Új Mandátum, 1997. 156-177.
  • Bauman, Zygmunt: A zarándok és leszármazottai: sétálók, csavargók és turisták. In: Biczó Gábor (szerk.): Az Idegen. Csokonai Kiadó, Nyíregyháza. 2000. 192-206.


Retorika

BSc Sportszervező / N / L

Oktató: Dr. Kenéz László

A kurzus célja: A kurzus elméleti részének célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a retorika alapjait, végigkövesse a retorika történeti fejlődésének fő lépéseit, megmutassa a szónoki beszéd különféle műfajait, áttekintse a szónoki beszéd különféle lehetőségeit és eszközeit. Gyakorlati részében eszközöket kínál a hallgatóknak arra, hogy képessé váljanak saját gondolataik logikus és hiteles kifejezésére, a nyilvánosság előtti összeszedett és hatékony állásfoglalásra. A gyakorlatok fő célja, hogy kialakítsa a hallgatókban a közéleti beszédre való készségeket, megtanítsa a tudományos konferenciákon való előadás, az értekezletek vezetésének és az azokon való részvétel retorikai szabályait, mások beszédeinek, előadásainak értő és kritikus meghallgatását, elemzését.

Kötelező irodalom:

  • Adamik T., A. Jászó A., Aczél P.: Retorika. Budapest, Oriris, 2005
  • Bencédi J.: Retorika. Gyakorlati útmutató. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2008
  • McArthur, B. (szerk.): A XX. század nagy beszédei. Budapest, Agave Könyvek, 2006

Ajánlott irodalom:

  • Arisztotelész: Retorika. Budapest, Télosz Kiadó, 1999
  • Austin, J. L.: Tetten ért szavak. Budapest, 1992
  • Elekfi L., Wacha I.: Az értelmes beszéd hangzása. Budapest, Szemimpex Kiadó, 2003
  • Margitai T.: Az érvelés mestersége. Budapest, Typotex, 2004
  • Szabó Z., Szörényi L.: Kis magyar retorika. Budapest, Tankönyvkiadó, 2003
  • Wacha I: A korszerű retorika alapjai I-II. Budapest, Szemimpex Kiadó, 1994


Tudományelmélet

MSc Sportmenedzser/Rekreáció/Szakedző N/L

Oktató: Dr. Kenéz László

A kurzus célja: A kurzus bevezetést nyújt a tudomány, s ezen belül a sporttudomány működésének elméleteibe. Meghatározzuk a tudományos megismerés és a tudományos tudás általános jellegzetességeit, és elkülönítjük más megismerési formáktól. Részletesen foglalkozunk a tudományos kutatás logikai alapjaival, a tudás bővítésének stratégiáival, valamint az ezek hátterében álló filozófiai problémákkal. Felhívjuk a figyelmet a tudományos kutatás során elkövethető hibákra is. Áttekintjük a tudományelmélet történetét, a hallgatók ennek során ismerkednek meg a különféle versengő elméletekkel. Kitérünk az ún. „kemény” és „lágy” tudományok módszertanaira. A tudományban alapvető fogalmak közül részletesen taglaljuk a leírás, a korreláció, az okság, a törvény fogalmait, kifejtjük mit értünk a tudományban determinizmuson és redukción. Ezt követően foglalkozunk a tudományos kutatás etikai vonatkozásaival. A kurzus végén megvizsgáljuk, hogy a tudományelméleti megfontolások miképp alkalmazhatóak a sporttudományok területein.

Kötelező irodalom:

  • Szokolszky Á.: Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Budapest, Osiris Kiadó, 2004
  • Fehér M.: „Tudományról és tudományfilozófiáról” In: Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007. 1312-1329.
  • Istvánfi Cs.: Az edzéselmélet helye, szerepe a sporttudományok rendszerében. Budapest, 2000. („Sporttudomány, sporttudományok”), Kézirat, 46-63.
  • Fábián Gy., Zsidegh M.: A testnevelési és sporttudományos kutatások módszertana. Budapest, Magyar Testnevelési Egyetem, 1998

Ajánlott irodalom:

  • Carnap, R.: „A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai analízisén keresztül” In: Altrichter Ferenc (szerk.): A Bécsi Kör filozófiája. Budapest, Gondolat, 1972 vagy Forrai Gábor, Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 9-25. o.
  • Dilthey, W.: „A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban” In: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1975, 495-542.
  • Dilthey, W.: „A hermeneutika keletkezése” In: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1975, 469-494.
  • E. Szabó L.: A nyitott jövő problémája – véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában. Budapest, Typotex, 2002
  • Feyerabend, P., K.: „A szakember vigasztalása” In: Forrai Gábor, Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999, 219-250.
  • Gadamer, H.-G.: Igazság és módszer: egy filozófiai hermeneutika vázlata.Budapest, Gondolat, 1984
  • Gadamer, H.-G.: „Két világ polgára” In: A modern tudományok emberképe. Budapest, 1988, 232-249
  • Hársing L.: Bevezetés a tudományelméletbe. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1999
  • Hársing L.: A tudományos érvelés logikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
  • Hempel, C., G.: „Az indukció újabb problémái” In: Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Osiris, 1998, 87-106.
  • Hempel, C. G., Oppenheim, P.: „A tudományos magyarázat logikája” In: Forrai Gábor, Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 109-127.o.
  • Hernádi M. (szerk:): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Budapest, Gondolat, 1984
  • Huoranszki F.: Modern metafizika. Budapest, Osiris, 2001
  • Kuhn, Th., S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 1984, „A normál tudomány mint rejtvényfejtés”, „A paradigmák elsőbbsége”, „Az anomáliák és a tudományos elméletek létrejötte”, 59-96.
  • Lakatos, I.: „A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája” In: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 1997, 19-63.
  • Lakatos I.: „Falszifikáció és a tudományos kutatási programok metodológiája” In: Forrai G., Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999 187-218.
  • Madarászné Zs. A. et al: A logika elemei. Budapest, Osiris, 2004
  • Margitay T.: Az érvelés mestersége. Második rész: „Formális logika”, 125-354.
  • Popper, K., R.: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1997, „A megismerés logikájának alapproblémái”, 31-59.o.
  • Quine, W. O.: A tapasztalattól a tudományig, Budapest, Osiris, 2002
  • Ruzsa Imre: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 2001
  • Schlick, M.: „A filozófia fordulata” In: Altrichter F.(szerk.): A Bécsi Kör filozófiája. Budapest, Gondolat, 1972 vagy Forrai G., Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 29-40.o.


Szakkommunikáció

Rekreáció MSC

Oktató: Dr. Kokovay Ágnes

A kurzus célja: A hallgató kapjon áttekintést a rekteátori tevékenységhez szorosan kapcsolódó kommunikatív magatartás sajátosságairól. Ismerje meg az alkalmazható eljárásokat, technikákat.

Kötelező irodalom

Elsősorban az órai anyagok, melyeket a hallgatók elektronikus formában megkapnak.

  • Hoffmeister-Tóth Ágnes, Mitev Ariel Zoltán: Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika

Ajánlott irodalom

  • Kis Jenő: Testkultúra kommunikáció alapjai, Fitness Ak. Bp. 2004
  • Béres-Horányi: Társadalmi kommunikáció. Osiris, Bp. 1999.
  • Pease, Allan: Testbeszéd: gondolatolvasás gesztusokból. Hétköznapi pszichológia sorozat.
  • Budapest, Park Kiadó, 2005
  • Pease, Allan: Szó-beszéd: a társalgás művészete. Hétköznapi pszichológia sorozat. Budapest, Park Kiadó, 2007, 2008
  • Inge Wolff: Farmer vagy szmoking? Trivium kiadó, 1998
  • Ottlik Károly:Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában. Protokoll’96 Könyvkiadó, 1997
  • Nagy Alfréd: A sport marketingkommunikációja. Magyar Sportmenedzser társaság. Budapest, 2005.


Kommunikációs módszerek az iskolában

MSC

Oktató: Dr. Kokovay Ágnes

A kurzus célja: Alapvető cél a tanítási tanulási folyamatot irányító pedagógus kommunikációs tevékenységének elemzése. Ezen kívül megismerteti a pedagógus lehetséges kommunikatív magatartását, a nevelési irányok kommunikációs sajátosságait, és szintereit, a tanári beszéd és a tanulói kommunikációs viselkedés kapcsolatrendszerét. Rávilágít a pedagógiai kommunikáció zavarainak lehetséges okaira, illetve a tömegkommunikáció és a pedagógiai kommunikáció viszonyára.

Kötelező irodalom:

Elsősorban az órai anyagok, melyeket a hallgatók elektronikus formában megkapnak.

  • Kis Jenő: Testkultúra kommunikáció alapjai, Fitness Ak. Bp. 2004

Ajánlott irodalom:

  • Barkó Endre: Kommunikatív didaktika. Dinasztia Kiadó. Budapest, 1998.
  • Buda Béla: A magyar kommunikáció jellegzetességei. In: Lipták Ildikó (szerk):Ahogyan/1. Előadások a magyarországi személyközi kommunikációról. Marcibányi Téri Műv. Központ. Bp.1998
  • Clark H. H. – Clark, Eve C. : Hogyan tervezzük meg, hogy mit mondjunk? In: Pléh Csaba (összeáll.) Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Bp. 1988.
  • Falus Iván: A visszacsatolás problémája a didaktikában. Bp. 1969.
  • Konc István:Videós önismeretfejlesztés. Fitt Image, Bp. 1999.
  • Orosz Sándor: Korszerű tanítási módszerek. Tankönyvkiadó Bp. 1987.
  • Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1996.


Testnevelés és sporttörténet

Osztatlan tanárképzés, BSc Testnevelő-edző, Rekreációszervező-egészségfejlesztő, Sportszervező, Humánkineziológia szak / N / L

Oktató: Dr. Szikora Katalin

A tantárgy oktatása során  – a hallgatók középiskolában szerzett történelmi ismereteire alapozva, ezen ismereteket kiszélesítve – a testnevelés és a sport társadalom-, gazdaság- és politikatörténeti alapozó összefüggéseit mutatjuk be, az új ismereteket az általános történelmi fejlődés historikus keretébe ágyazva  juttatjuk el – mind egyetemes, mind magyar vonatkozásban – az egyetemi hallgatósághoz.

Kötelező irodalom:

  • Kun László: Egyetemes testnevelés és sporttörténet, Budapest, 1998, Tankönyvkiadó
  • Magyarország a XX. században III. kötet, (Kultúra, művészet, sport és szórakozás), http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/401.html


Olimpiai nevelés

Osztatlan tanárképzés / választható tárgy

Oktató: Dr. Szikora Katalin

A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerhetik a nemzetközi olimpiai mozgalom kialakulásának körülményeit, az elmúlt több mint 100 év eseményeit, a mozgalmat befolyásoló pozitív és negatív hatásokat, azok pedagógiai vonatkozásait, valamint a nemzetközi sportélet jelentős személyiségeinek tevékenységét. Kiemelésre kerül a Magyarországgal kapcsolatos események sorozata, a magyar sportolók nemzetközi vonatkozású tevékenysége, a hallgatók bepillantást kapnak a magyar iskolarendszer olimpiai vonatkozású szervezeti kérdéseibe, megismerhetik az olimpiai eszme pedagógiai vonatkozásait. A szemeszter során lehetőség nyílik a hallgatók önálló (kiselőadás formájában) munkájára is.

Kötelező irodalom:

  • Takács Ferenc: Az olimpiák múltja, jelene, jövője, Budapest, 2012, MOB


Olimpizmus

BSc Sportszervező, Rekreációszervező-egészségfejlesztő, Testnevelő-edző, Humánkineziológia szak / N / L / választható tárgy

Oktató: Dr. Szikora Katalin

A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerhetik a nemzetközi olimpiai mozgalom kialakulásának körülményeit, az elmúlt több mint 100 év eseményeit, a mozgalmat befolyásoló pozitív és negatív hatásokat, a nemzetközi sportélet jelentős személyiségeinek tevékenységét. Kiemelésre kerül a Magyarországgal kapcsolatos események sorozata, a magyar sportolók és sportvezetők nemzetközi vonatkozású tevékenysége. A szemeszter során lehetőség nyílik a hallgatók önálló (kiselőadás formájában) munkájára is.

Kötelező irodalom:

  • Takács Ferenc: Az olimpiák múltja, jelene, jövője, Budapest, 2012, MOB


Sporttörténet

MSc Sportmenedzser / N / L

Oktató: Dr. Szikora Katalin

A képzés során a hallgatók – építve a BSc képzésben megszerzett ismeretekre – megismerkednek (mind az egyetemes mind a magyar sporttörténeti vonatkozásokat érintve) az egyes történeti korok kortárs szakirodalmával, azoknak tudomány-, politika-, gazdaság-, és társadalomtörténeti jellemzőivel. Kiemelt jelentőséggel kerülnek elemzésre a modern sportélet kialakulása utáni XIX. és a XX. századi sportdokumentumok, törvények, a nemzetközi és a hazai sportszervezetek kialakulásának körülményei, hatásuk a világ és Magyarország sportéletének alakulására.

Kötelező irodalom:

  • Bakonyi Tibor: Állam, civil társadalom, sport Bp. Kossuth 2007
  • The International Olympic Committee one Hundred Years (The Idea – The Presidents – The Achievements) I-II-III.kötet. Lausanne, IOC 1994.

Ajánlott irodalom:

  • Richard Mandell: Sport a cultural history, London 2000


Sportdiplomácia

MSc Szakedző szak / L

Oktató: Dr. Szikora Katalin

A sport területén tevékenykedő szakemberek számára adódik olyan szituáció, hogy a szűk geográfiai határokat át kell lépni és a nemzetközi életben is szerepet kell vállalni. Fontos, hogy a leendő sportszakember ebben a tágabb rendszerben is tudjon tájékozódni, ismerje a nemzetközi sportszervezeteket, azok különbségeit, hasonlóságait. Ennek megfelelően a tantárgy oktatásának a célja, hogy – építve a BSC-n tanultakra – áttekintést adjon a hallgatóknak a diplomácia kialakulásáról, annak történetéről, valamint ismereteket nyújtson a sportdiplomácia elméleti és gyakorlati kérdéseiről, különös tekintettel a nemzetközi olimpiai mozgalom történetére. Elemezésre kerülnek a korabeli dokumentumok, valamint az ezen a tényanyagon alapuló összeállítások, monográfiák.

Kötelező irodalom:

  • Nemzeteken innen és túl, (szerk. Erdődy Gábor, Pók Attila) Budapest, Korona 2000.
  • The International Olympic Committee one Hundred Years (The Idea – The Presidents – The Achievements) I-II-III.kötet. Lausanne, IOC 1994.


Kommunikáció

BSc Humánkineziológia, Testnevelő-edző, Sportszervező, Rekreációszervezés és egészségfejlesztés

Oktató: Szilágyiné Gáldi Bernadett

A tantárgy egy általános kommunikációelméleti áttekintés után bemutatja a jó kommunikátorral kapcsolatos kritériumokat, az ezek eléréséhez vezető utat; melynek alapvető lépcsői a kommunikációs jelek kialakulásának társadalmi kulturális hátterének, illetve a verbális és nonverbális jelek összhangjának ismerete, valamint a kommunikációs gátak és segítő tényezők tudatos használata. A kurzus célja – a fentieken túl – a hallgatók megismertetése a metanyelvvel, a mindennapos találkozások gesztusrendszerének sajátosságaival, melyek nevelésben betöltött szerepéről helyzetelemzések során szereznek tapasztalatot.

Kötelező irodalom:

  • Az előadások ppt anyaga
  • A hallgatók által megadott közös e-mail címre elküldött anyagok

Ajánlott irodalom:

  • B. Bernát István, Pais Károlyné, Rétfalvi Györgyi, Szilágyi Erzsébet – Turi László: Média, kultúra, kommunikáció. Libri Kiadó, Budapest, 2012.
  • Buda Béla: Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény. 1., Általános kommunikációelmélet (vál.ford. Buda Béla – Bp.: Tankvk., 1992.)
  • Csákvári József: Média-galaxis: A tömegkommunikáció nyelve és társadalmi kérdései (Csákvári József, Malinák Judit – Bp.: Szimbiózis Kult. Antropológiai Alapítvány, 1998.)
  • Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája.  Budapest, Kairosz Kiadó, 2007.
  • Fülöp Géza: Ember és információ. (Bukarest: Kriterion, 1973.)
  • Fülöp Géza: Az információ. –Bp.: ELTE, 1996
  • Griffin Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest,2001.
  • Ottlik Károly: Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában. Protokoll’96 Könyvkiadó, 1997
  • Pease, Allan: Szó-beszéd: a társalgás művészete. Hétköznapi pszichológia sorozat. Budapest, Park Kiadó, 2007, 2008
  • Pease, Allan; Pease, Barbara: A testbeszéd enciklopédiája. Budapest, Park Könyvkiadó, 2013
  • Reboul Anne, Moeschler Jacques: A társalgás cselei. Osiris Kiadó. Budapest, 2000.
  • Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából
  • Wolff, Inge: Farmer vagy szmoking? Trivium kiadó, 1998


Kommunikációs készségfejlesztés

BSc Rekreációszervezés és egészségfejlesztés

Oktató: Szilágyiné Gáldi Bernadett

A kurzus a kommunikációs kompetencia elméleti hátterén keresztül nyújt pragmatikai megvalósítási alternatívákat. A félév során feldolgozásra kerülnek mind az egyéni, mind a csoportos kommunikációs készségfejlesztés lehetőségei, valamint a kommunikációs készségek felmérésének módszerei. A tantárgy elemzi a jó kommunikátorral kapcsolatos kritériumokat, rávilágít a metanyelv jelentőségére és értelmezésére, valamint a verbális és nonverbális kommunikáció kapcsolatára, összhangjának sajátosságaira. A félév során bemutatásra kerülnek továbbá a kommunikációs gátak felismerésének és megszüntetésének, illetve a kommunikációt segítő tényezők fejlesztésének lehetőségei.

Kötelező irodalom:

  • Szőke-Milinte Enikő: A kommunikációs kompetencia fejlesztése. Piliscsaba, PPKE BTK, 2005
  • Rudas János: Delfi örökösei. Budapest, Dico Kiadó, 2004.
  • Az előadások ppt anyaga

Ajánlott irodalom:

  • Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája.  Budapest, Kairosz Kiadó, 2007.
  • Németh Erzsébet: Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Budapest, Századvég
  • kiadó, 2002.
  • Ottlik Károly: Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában. Protokoll’96 Könyvkiadó, 1997
  • Pease, Allan: Szó-beszéd: a társalgás művészete. Hétköznapi pszichológia sorozat. Budapest, Park Kiadó, 2007, 2008
  • Pease, Allan; Pease, Barbara: A testbeszéd enciklopédiája. Budapest, Park Könyvkiadó, 2013
  • Shaw, Phillis M.: Barátkozni jó. Hétköznapi pszichológia sorozat. Park Kiadó. Budapest. 1979.
  • Reboul Anne, Moeschler Jacques: A társalgás cselei. Osiris Kiadó. Budapest, 2000.


Szakkommunikáció és tanácsadás I.

BSc Rekreációszervezés és egészségfejlesztés /Egészségfejlesztés szakirány

Oktató: Szilágyiné Gáldi Bernadett

A tantárgy elsődleges célja a kommunikációs készségek fejlesztése, döntően a szakmai kommunikációs helyzetekre vonatkozóan. A különböző gyakorlatokon, saját élményű feladatokon keresztül, egyrészt az általános kommunikációs készségek fejlesztése áll a fókuszban, másrészt a szakirányhoz kapcsolódó speciális kommunikációs készségfejlesztés: így az egészségfejlesztő kapcsolat-felvételi kommunikációjának jellegzetességei, a társadalmi-nyilvános kommunikáció sajátosságai, kommunikációs kampányok felépítése, konfliktusmegoldó technikák, döntéstámogató rendszerek. A kurzus célja továbbá, hogy a  hallgatók képesek legyenek az eredményes és hatékony – a céljaiknak és a helyzetnek megfelelő – kommunikációra, verbális és nem verbális megnyilvánulásaik tudatos szabályozására. Rendelkezzenek fejlett kapcsolatteremtő készséggel, fejlődjön önismeretük, valamint az asszertív kommunikáció iránti igényük.

Kötelező irodalom:

  • B. Bernát István, Pais Károlyné, Rétfalvi Györgyi, Szilágyi Erzsébet – Turi László: Média, kultúra, kommunikáció. Libri Kiadó, Budapest, 2012.
  • Pease, Allan; Pease, Barbara: A testbeszéd enciklopédiája. Budapest, Park Könyvkiadó, 2013
  • Az előadások ppt anyaga

Ajánlott irodalom:

  • Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája.  Budapest, Kairosz Kiadó, 2007.
  • Fülöp Géza: Ember és információ. (Bukarest: Kriterion, 1973.)
  • Fülöp Géza: Az információ. –Bp.: ELTE, 1996
  • Griffin Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest,2001.
  • Németh Erzsébet: Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Budapest, Századvég
  • kiadó, 2002.
  • Ottlik Károly: Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában. Protokoll’96 Könyvkiadó, 1997
  • Pease, Allan: Szó-beszéd: a társalgás művészete. Hétköznapi pszichológia sorozat. Budapest, Park Kiadó, 2007, 2008
  • Pease, Allan; Pease, Barbara: A testbeszéd enciklopédiája. Budapest, Park Könyvkiadó, 2013
  • Shaw, Phillis M.: Barátkozni jó. Hétköznapi pszichológia sorozat. Park Kiadó. Budapest. 1979.
  • Reboul Anne, Moeschler Jacques: A társalgás cselei. Osiris Kiadó. Budapest, 2000.
  • Wolff, Inge: Farmer vagy szmoking? Trivium kiadó, 1998


Szakkommunikáció és tanácsadás II.

BSc Rekreációszervezés és egészségfejlesztés /Egészségfejlesztés szakirány

Oktató: Szilágyiné Gáldi Bernadett

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a legújabb kommunikációs csatornák kultúrát befolyásoló szerepét, és hatását. Ismerjék fel a tananyag feldolgozása során szerzett tapasztalatok alapján a hálózati kommunikáció szerepét, annak pozitív és negatív alkalmazási lehetőségeit. A tantárgy célja továbbá, hogy a hallgatók képesek legyenek az eredményes és hatékony – a céljaiknak és a helyzetnek megfelelő – kommunikációra, verbális és nem verbális megnyilvánulásaik tudatos szabályozására. Bírjanak fejlett kapcsolatteremtő készséggel, fejlődjön önismeretük, valamint az asszertív kommunikáció iránti igényük. Képesek legyenek a kommunikátori szerep betöltésére, maguk és mások megnyilvánulásainak elemzésére. Rendelkezzenek továbbá a prezentáció és a nyilvános beszéd megtartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

Kötelező irodalom:

  • B. Bernát István, Pais Károlyné, Rétfalvi Györgyi, Szilágyi Erzsébet – Turi László: Média, kultúra, kommunikáció. Libri Kiadó, Budapest, 2012.
  • Pease, Allan; Pease, Barbara: A testbeszéd enciklopédiája. Budapest, Park Könyvkiadó, 2013
  • Az előadások ppt anyaga

Ajánlott irodalom:

  • Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája.  Budapest, Kairosz Kiadó, 2007.
  • Fülöp Géza: Ember és információ. (Bukarest: Kriterion, 1973.)
  • Fülöp Géza: Az információ. –Bp.: ELTE, 1996
  • Griffin Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest,2001.
  • Németh Erzsébet: Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Budapest, Századvég
  • kiadó, 2002.
  • Ottlik Károly: Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában. Protokoll’96 Könyvkiadó, 1997
  • Pease, Allan: Szó-beszéd: a társalgás művészete. Hétköznapi pszichológia sorozat. Budapest, Park Kiadó, 2007, 2008
  • Pease, Allan; Pease, Barbara: A testbeszéd enciklopédiája. Budapest, Park Könyvkiadó, 2013
  • Shaw, Phillis M.: Barátkozni jó. Hétköznapi pszichológia sorozat. Park Kiadó. Budapest. 1979.
  • Reboul Anne, Moeschler Jacques: A társalgás cselei. Osiris Kiadó. Budapest, 2000.
  • Wolff, Inge: Farmer vagy szmoking? Trivium kiadó, 1998


Egészségfilozófia és környezeti kultúra

Osztatlan tanárképzés

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A tantárgy filozófiailag megalapozza az egészséghez és a környező kultúrához való viszony megértését. Az emberi egészség fogalma egyrészt ember mivoltunk egészlegességében, másrészt ezen egészlegesség eredeti meghasonlásaiban gyökeredzik. Az egészséget minden kor és kulturális közösség másképp értelmezi, töréseit másképp állítja helyre.  A kurzus során áttekintjük és elemezzük különböző kultúrák és történeti korok egészségkoncepcióit. Az egészség és egészlegesség összefüggéseit végiggondolva vizsgáljuk test és lélek kapcsolatának filozófiai problémáját; egyén és közösség összetartozásának problémáját, valamint ember és környezete viszonyának kulturális alternatíváit. Mindezek során fejlesztjük a diákok önreflexióját, felelősségteljes gondolkodását.


Etika, esztétika, fair play

BSc szakok /N / L

Oktató: Dr. Vermes Katalin

Az előzetes filozófiai tanulmányokra épülő kurzus bevezet az etika és esztétika problémaköreibe. Célja a hallgatók etikai problémaérzékenységének, morális autonómiájának, tudatosságának és műveltségének fejlesztése, valamint esztétikai tudatosságának, ízlésének finomítása.  A résztvevők megismerik a kultúrtörténet alapvető etikai és esztétikai hagyományait, s a jelenkor alternatíváit.  Az elméleti háttérre támaszkodva megtanulnak autonóm és felelős módon érvelni konkrét konfliktushelyzetekben. A kurzus végén a fair play – a szép, méltó és igazságos játék etikai és esztétikai sajátosságait elemezzük.


Filozófia

BSc szakok /N / L

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A kurzus során a hallgatók megismerik a filozófia alapvető területeit és problémáit, bepillantást nyernek a filozófia történetébe. A legjelentősebb filozófiai diszciplínák fő jellegzetességeinek taglalását követően tárgyaljuk a filozófiatörténet fő korszakait, irányzatait, az adott periódus legfontosabb filozófiai problémáit. Az oktatás közvetlen célja, hogy

  • a felsőoktatásba érkező hallgatók tisztába kerüljenek saját kultúrájuk alapvető szellemi útvonalaival,
  • megismerjék a modern demokrácia alapeszméit és normáit (társadalomfilozófia),
  • az alapvető morális értékeket, s azt is, hogy miképp lehet erkölcsi értékek mellett kiállni (etika),
  • megtanulják kezelni világnézeti hovatartozásukat, beleértve ebbe a tudományos szemlélet és a különböző vallások világképét és az ateizmus problémáit is (ontológia)
  • megismerkedjenek az igazság és hamisság megkülönböztetésének elveivel (ismeretelmélet),
  • rálátást nyerjenek arra a folyamatra, amelyben jelenlegi legáltalánosabb fogalmaink, eszméink, értékeink kialakultak, felismerjék saját történeti identitásuk elemeit (filozófiatörténet).

Az oktatás közvetett célja másfelől az, hogy olyan tudást nyújtson a hallgatóságnak, amely alapként szolgálhat a filozófiai ismeretekre épülő MSc tárgyaknak (Etika, Esztétika, Tudományelmélet, Sportfilozófia, Egészségfilozófia, Kultúraelmélet és rekreációs kultúra).


Gyógytestnevelés és egészségfejlesztés etikai alapjai

Osztatlan tanárképzés

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A jövendő gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanárok etikai problémaérzékenységének, morális autonómiájának, tudatosságának és műveltségének fejlesztése. Az alapvető etikai hagyományok (antik, középkori, modern, posztmodern) és alternatív etikai gondolkodásmódok áttekintése, a tanári pályával, és kifejezettebben a gyógytestneveléssel kapcsolatban felmerülő etikai problémák tudatosítása, elemzése. A hallgatók megismerik a kultúrtörténet alapvető etikai hagyományait, az etikai gondolkodás hagyományos és modern alternatíváit.  Az elméleti háttérre támaszkodva megtanulnak autonóm és felelős módon érvelni konkrét morális konfliktushelyzetekben.  Át kell látniuk a tanári munkával, valamint a gyógytestneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatban felmerülő morális problémákat.


History of Philosophy

PhD

Oktató: Dr. Vermes Katalin

The fundamental nature of philosophy resides in its peculiarly human search for the most basic perceptions of all of reality in its broadest and must fundamental perspective. Its quest for the fundamental, for the universal distinguishes it as the most general form of human knowledge.  The readings and conversations about the main philosophical traditions and the alternatives of contemporary philosophy make the PhD students become more conscious of their own intellectual position, and provide a wider theoretical background for their own researches. Discussing the main traditions and possibilities of philosophical thinking they can understand and develop their own ontological, epistemological and ethical ideas. By way of opening new philosophical horizons postgraduate students can expand their own scientific and existential self-reflection and intellectual responsibility.


Kultúraelmélet és rekreációs kultúra

Rekreáció MSc

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A „Kultúraelmélet és rekreációs kultúra” tantárgy célja feltérképezni a konkrét rekreációs tevékenység beágyazódását a kultúra egészébe mind strukturálisan, mind történeti összefüggésében. Egy általános kultúraelméleti megalapozás után megismerjük a közvetlen cselekvés kultúraelméleti összefüggéseit, a játékelmélet, valamint a különböző munka-és szabadidő elméleteket. Elemezzük a sport fogalmát, értékeinek jelentőségét a mai kultúrában, valamint a teljesítményelv ellentmondásos megjelenését a modern társadalomban és a modern sportban. Megvizsgáljuk az időhöz való viszony megváltozását az információs társadalomban, valamint a testhez való viszony átalakulását a fogyasztói kultúrában. Megkülönböztetjük a rekreáció komplex, kultúrelméletileg árnyalt értelmezését és leegyszerűsített, instrumentális fogalmát. Áttekintjük a jelen kulturális trendek hatását a rekreációs kultúrára, valamint feltárjuk a rekreáció lehetőségeit e kulturális trendek tudatos formálásában.


Művészet és rekreáció I-II.

Rekreáció MSc

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A kurzus során a művészetek átfogó rekreációs lehetőségeit tárgyaljuk. Vizsgáljuk a szépség, az esztétikai élmény természetét, az esztétikum, a művészi alkotás és befogadás lehetőségeit és jelentésváltozásait a premodern és a modern kultúrában. Miközben az órákon művészettörténetet tanulunk, meglátogatjuk a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításait, ahol a magyar művészettörténet legnagyobb gyűjteményei élőben láthatók. A második félév során a kortárs művészetek természetét, különböző irányzatait vizsgáljuk különös tekintettel a bennük rejlő rekreációs lehetőségekre. A hallgatók elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatokat is szereznek a posztmodern művészet rekreációs, kreatív, önismereti, terápiás és közösségépítő lehetőségeiről a play back színháztól a kontakt improvizációig. Megismerik a kortárs művészet jeles színtereit, fesztiváljait, kiemelt eseményeit. A hallgatók a kurzuson szert tesznek egy olyan művészeti tájékozottságra, amely alapul szolgálhat rekreációs művészeti programok megszervezéséhez.


Sportfilozófia

Sportmenedzser, Szakedző MSc

Oktató: Dr. Vermes Katalin

Az MSc képzésben megjelenő Sportfilozófia alkalmazott filozófiai diszciplína, amely ráépül a BSc megalapozó Filozófia tanulmányaira, azt specializálja, illeszti a hallgatók jövendő szakmájához, életfeladataihoz.  Megismerteti a hallgatókkal a nemzetközi sportfilozófiai, sportetikai szakirodalmat, bevezeti őket a szakmai vitákba. A sport és a testnevelés értelméről és értékéről tágabb szellemi horizonttal látja el a résztvevőket, lehetővé téve, hogy későbbi munkájuk során a sport, a testnevelés, a játék, a teljesítmény,a versengés, a testiség, az egészség fogalmait kulturális tradícióink illetve az emberi lét teljességének összefüggésében képesek legyenek megérteni és kritikusan elemezni.  A félév során megvizsgáljuk, milyen módon képes a sport a demokratikus társadalmi fejlődés értékes terepévé válni, és milyen veszélyei vannak a sportban megmutatkozó társadalmi elidegenedésnek. A sport értelmével és értékével kapcsolatos filozófiai tudatosság nagymértékben segítheti a sporttal foglalkozó szakembereket szakmájuk értékének autentikus képviseletében.


Testkultúra elméleti ismeretek filozófiai alapjai

Osztatlan tanárképzés

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A tantárgy filozófiailag megalapozza a testkultúra fogalmát. Vizsgálja a test különböző kulturális értelmezési lehetőségeit, természeti és kulturális aspektusok összefüggéseit. Nyugati és keleti, tradicionális és modern testmodellek összehasonlítása által lehetővé teszi, hogy a hallgatók önálló képet alkosson a testkultúra tágabb perspektíváiról, s különösképpen a testnevelés és a sport kulturális lehetőségeiről. Megvizsgálja a fogyasztói kultúra ambivalens viszonyát a testhez, s ezen elméleti ismeretek fényében megkülönbözteti a testkultúra elidegenedett, instrumentalizált vonásait az autentikus lehetőségektől.


Testértelmezések a filozófiában és a pszichológiában I-II.

PhD

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A PhD hallgatók számára meghirdetett kurzus a testiség filozófiai és pszichológiai összefüggéseivel foglalkozik. A testtapasztalat jelentőségének felismerése és kifejtése a nyugati a kultúra számos területének központi témája lett a XX. század második felében.  A testi tapasztalásban rejlő alkotó folyamatok elismerése új utakat nyitott a filozófiai gondolkodásban (pl. Maurice Merleau-Ponty) éppúgy, mint a pszichológiában (pl. D.N. Stern), szemben a nyugati gondolati hagyományra jellemző dualizmusokkal. Mind a fenomenológiai filozófia, mind a szelfpszichológia és a pszichoanalízis egy új, integrált személyiségmodell kidolgozására vállalkozott, amely nem állítja szembe, nem különíti el a testet és a lelket, a testet és az elmét. Sokkal inkább az eleven testélmény megismerő, alkotó kapacitását hangsúlyozza, s megmutatja, hogy a testi, vitális tapasztalatokban benne gyökeredzik minden lelki, szellemi tapasztalatunk. A kurzus a dualisztikus hagyomány áttekintése után ezen „eleven test” tapasztalatának fenomenológiai – filozófiai és pszichológiai elemzésére vállalkozik. Vezetője a test fenomenológiáját kutató filozófus, másrészt pszichodinamikus módszerű mozgás- és táncterapeuta, akinek a testiség filozófiai és pszichológiai összefüggéseiről önálló könyve és számos cikke jelent meg.


Tudományelmélet

PhD

Oktató: Dr. Vermes Katalin

A kurzus célja, hogy a jelöltek a megismerjék a tudományos munka általános elméleti hátterének elemeit, elsajátítsák a tudományos törekvések értelmét feltáró teoretikus reflexió gyakorlatát. A kurzus során azokat a tágabb horizontokat és értékrendeket vizsgáljuk, amelyek a kutatás általános kereteit kijelölik, ám a tudományos munka mindennapos gyakorlatában többnyire rejtve maradnak, így implicit irányítják a kutatásokat. Mindezek során nem csak a tudomány számára irányadó eszméket és értékeket vizsgáljuk meg, hanem azokat a logikai struktúrákat is, amelyek a megfigyelésekből, adatokból, illetve tágabban, a rendelkezésünkre álló információkból levont eredmények, következtetések helytállóságát megszabják. Foglalkozunk az analitikus kutatás elméletével és gyakorlatával is, a fenomenológiai, a hermeneutikai módszer, illetve a kvalitatív kutatási metódus gyakorlati alkalmazási lehetőségeivel.