Frenkl Róbert temetése 2010. február 23-án, kedden a Farkasréti temetőben lesz 14:15-kor. (gyászjelentése)
Frenkl Róbert orvos, sportvezető, egyetemi tanár, az evangélikus egyház egyik vezető személyisége Budapesten született 1934. május 24-én. A Budapesti Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd 1958-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (BOTE) szerzett diplomát.
Ezután a BOTE, majd jogutódja, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kórélettani intézetének munkatársa volt 1971-ig. Később a Testnevelési Főiskolán (TF) – mai nevén Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar – oktatott 2004-ig, amikor az intézmény professor emeritusa lett. Ez idő alatt harminc éven át volt a TF Egészségtudományi és Sportorvosi tanszékének vezetője. Közben 1989 és 1992 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt.
Frenkl Róbert 1957-től az OSC ügyvezető elnöke, 1991-től a Magyar Egyetemi Sportszövetség elnöke, 1981 és 2002 között a Magyar Sportorvos Társaság, 1996-tól 2009-ig a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke volt, és a hasonló profilú nemzetközi szervezetek munkájában is részt vett különböző pozíciókban. A rendszerváltozás után egy évtizeden át a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének is tagja volt.
Két szaklap élén is állt: 1986 és 1994 között a The World of Sports Medicine, 1991 és 2003 között pedig a Lege Artis Medicinae főszerkesztője volt. Több újság (Evangélikus Élet, Diakónia, Üzenet, Credo) szerkesztésében részt vett, és sok más lapban is megjelentek írásai.
Frenkl Róbert 1963-tól 1987-ig volt a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere, jegyzője, másodfelügyelője, 1987 és 1989 között a déli egyházkerület felügyelője, 1989-tól 2006-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, 1991 és 1997 között az országos zsinat világi alelnöke. 2004-től az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület elnöke.
Frenkl Róbert 1993-tól hét éven át volt a Köztársaság Párt elnökségi tagja, majd alelnöke.
Főbb díjai: Dalmady Zoltán-díj (1979), Pázmány Péter-díj (1994), Sós József-emlékérem (1997), Kemény Ferenc-díj (2002), MOTESZ-díj (2003).
Frenkl Róbert ismertebb művei: Sportélettan (1977), Sportorvostan (szerk., társszerző, 1984), A sport közelről (1974), A jövő század sportja (1979), Nem fog fájni (1982), A sport belülről (1984), Így láttam… (1994), Maradj fiatal (1995), Győzni minden áron (2000), Flörtöm a futballal (2002), A TF és a magyar sport belülről (2003), Mi történt Athénban? (2004), Töprengéseim. Egészségügy: értékek és veszteségek (2005).
A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség megemlékezése Frenkl professzorról.
fotó: lutheran.hu
Dr. Berkes Péter, a Semmelweis Egyetem Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszékének adjunktusa a BrandTrend reklámkommunikációs portál felkérésére az amerikai futballdöntő, a Super Bowl reklámiparra kifejtett hatását elemezte. A döntőt 106,5 millió néző követte nyomon, ami ezzel az amerikai piacon minden idők legnézettebb műsoraként vonult be a televíziózás történetébe.
Második tájékoztató a 2010. évi kötelező sítáborról, a nappali szakok számára.
Időpontok és résztvevők:
- 2010. február 28-március 6. – BSc rekreáció szak nappali tagozat III. évfolyam
- 2010. március 6-12. – MA testnevelő-gyógytestnevelő tanár nappali I. évfolyam, és a pótlásra váró hallgatók
További információk a Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszék oldalán.
Értesítünk minden érdeklődőt, hogy Dr. Szamosi Anna PhD hallgató házi vitájára kerül sor 2010. február 11-én 11 órakor a Tanácsteremben. A téma címe: A fokozott fizikai aktivitás, a diéta és a magas vérnyomás okozta szemfenéki elváltozások összefüggései serdülőkben. Témavezetője: Dr. Martos Éva főigazgató főorvos
I. Sítábor
2010 jan 21-24 Ausztria, Hebalm
- MA tanári 3 és 5 félévesek levelező: 18 fő
- BSc rekreáció levelező III. év: 12 fő
2010 február 28-márc 6, márc 6-12
- BSc rekreáció nappali III. év: 47 fő
- MA testnevelő nappali 1. év, pótlók: 36 fő
II. Kerékpár tábor
- BSc II. év testnevelő-edző levelező: április 18-19 (51 fő kb. áprilisi K-héten rekitáboruk is* lesz!)
- …
További információk a Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszék oldalán.
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja, prof. Dr. Tihanyi József, Atlétika tanszékének vezetője Szalma László és oktatója, dr. Eckschmiedt Sándor a kalapácsvetés versenyszabályainak módosítása érdekében az alábbi tartalmú levelet intézte dr. Schmitt Pálhoz, a MOB elnökéhez, Molnár Zoltánhoz, a MOB főtitkárához, dr. Schulek Ágostonhoz, a MASZ tiszteletbeli elnökéhez, Gyulai Miklóshoz, a MASZ elnökéhez és Gyulai Mártonhoz, a MASZ főtitkárához.
Már az 1990-es évek elején világossá vált, hogy az országban teret nyerő „nyugati típusú” gazdaság és társadalompolitika a testnevelési és sporttevékenységek lehetőségeinek az átalakulásához, jelentős beszűküléséhez vezet. A magyar atlétika legeredményesebb versenyszámára, a kalapácsvetésre vonatkozóan ez azt jelentette, hogy dobópályákat szüntettek meg, amellyel a kalapácsvetés elterjedtsége, fennmaradása veszélybe került, emellett az anyagi támogatások elvonásával egyesületeket, szakosztályokat tettek működésképtelenné, sportolókat zárva el az egészséges életmódtól, a sportkarriertől, olyan szakembereket távolítva el az ifjúság nevelésétől, akik sok évtized munkájának a tapasztalatai birtokában magas színvonalú edzői tevékenységet folytattak.
A korábban több tucat, kalapácsvetőkkel foglalkozó sportegyesületünkből – tudomásunk szerint – már csak kettőben van kalapácsvetés.
A napjainkban elérhető nagy dobástávolság miatt a kalapácsvetés nagy területet igényel (kb 120×60 m), ez a körülmény jelentősen megdrágítja, vagy éppen kizárja a kalapácsvetők nevelésének a lehetőségét.
A dobástechnika sajátosságaiból fakadóan a kalapács kevésbé irányítható a kidobás során, mint pl. a gerely. Az irányíthatóság nehézségei és a növekvő dobástávolság együttesen a kalapácsvetés balesetveszélyességének a kialakulásához vezetett. Ahogyan a kalapácsvetés –teljesítmények javultak, a versenyszám úgy került egyre jobban az atlétikai versenyek programjának a perifériájára a fokozódó balesetveszélyessége miatt. Már sok év óta vagy a többi versenyszám előtt, után vagy más helyszínen rendezik meg a kalapácsvetést.
A versenyeken alkalmazott hatalmas és igen drága védőháló sok hátrányt hordoz (nyomatszó, elriasztó, szinte láthatatlanná teszi a dobót, a kidobott kalapács kis mozgáshiba esetén is beleakadhat), nem megoldás a kalapácsvetés körüli problémákra.
Az egyetlen helyes megoldás, a kalapácsvetés versenyszabályainak az elérhető dobástávolság csökkentésére irányuló megváltoztatása. Véleményünk szerint ennek legalkalmasabb módja a kalapács súlyának a növelésével együtt a szer hosszának a csökkentése. Erre vonatkozóan az 1990-es évek második felében egyénileg próbáltunk ki különböző méretű kalapácsokat, majd 2000-ben az Ön édesapja segítségével, az IAAF hivatalos felkérésére – a TF Biomechanika Tanszékével együttműködve – folytattunk vizsgálatokat. A vizsgálatok célja az volt, hogy találjuk meg azokat a kalapácsméreteket, amelyek alkalmazásával a dobástávolság jelentősen csökkenthető, ugyanakkor, ugyanazok a testalkatú, kondicionális képességekkel rendelkező kalapácsvetők legyenek a legjobbak, akik a jelenleg szabályos méretűvel is az élvonalba tartoznak.
A feladatot elvégeztük, az ajánlott kalapácsméreteket (szersúly, szerhossz) 40-45 métertől, 65-70 méterig ötméterenkénti teljesítménysávokban adtuk meg, amelyekkel a jelenleg szabályos szerrel, a jelenlegi világcsúccsal (86,74 m) egyenértékű eredményeket lehet elérni (Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila, Szilágyi Tibor, Zsivótzky Gyula (2001): Vizsgálatok és vizsgálati eredmények a kalapácsvetés versenyszabályainak a módosításához. Angol nyelven: Investigation and its results with the aim of hammer Throw. – Kézirat az IAAF részére. Ebből a tanulmányból emeltük ki az 1. táblázatot).
1. táblázat
Javasolt új kalapácsméretek felnőtt férfiak részére
| Új világcsúcs sáv (m) |
A kalapács
|
|
| tömege (kg) | hossza (cm) | |
|
40-45
|
13
|
90
|
|
12
|
70
|
|
|
45-50
|
10
|
70
|
|
12
|
90
|
|
|
50-55
|
8
|
60
|
|
11
|
80
|
|
|
55-60
|
7,26
|
70
|
|
9
|
80
|
|
|
10
|
100
|
|
|
60-65
|
7,26
|
80
|
|
9
|
100
|
|
|
65-70
|
7,26
|
90
|
|
9
|
110
|
|
A mi munkánkat követően az IAAF-nek az lett volna a feladata, hogy a táblázatból kiválassza azt a teljesítményzónát, amelybe a leendő világcsúcsokat kívánja és azt a kalapácsméretet, amelyet a kiválasztott teljesítménysávban javasoltak közül a legjobbnak vél. Sajnos semminemű hivatalos választ nem kaptunk a tanulmányunk elküldését követően.
A méretváltoztatásra vonatkozó indokainkat, javaslatainkat, majd a vizsgálati eredményeinket folyóiratokban hoztuk nyilvánosságra. [Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (1999): Elérkezett az idő a kalapácsvetés versenyszabályainak módosítására (Atlétika 3. sz. 26-28 o. Budapest), Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (2000): Elérkezett az idő a kalapácsvetés versenyszabályainak módosítására. (Kalokagathia XXXVIII. Évf. 1-2 sz. TF Budapest). Eckschmiedt- A.- Mecseki (2001): Change the rules of hammer throw, please! (New Studies in Athletics no. 2. IAAF. 33-36)],
Nemzetközi kalapácsvető versenyen – a jelenleg szabályos és egy, az 1. táblázatból kiválasztott méretű kalapáccsal (8 kg. 60 cm) – készült videofelvételek alapján ellenőrző elemzést végeztünk. Az eredmények megerősítették a korábbi méréseken és számításokon alapuló javaslatainkat, azaz , hogy a kalapácsvető mozgás kritikus paraméterében, a jelenleg szabályos és az alkalmazott 8 kg-os, 60 cm-es szerrel végzett dobások között nincs szignifikáns különbség.
2004 óta a TF-en 60 cm hosszú szerrel (2. sz. táblázat) oktatjuk a kalapácsvetést, hatékonyabban, sikeresebben, mint a jelenleg szabályos hosszúságú kalapáccsal. Ezeket a tapasztalatainkat is nyilvánosságra hoztuk: (Dr. Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (2008): Vizsgálatok és megfigyelések a kalapács racionális méretváltoztatása, illetve a kalapácsvetés fennmaradása érdekében. Sport és Életmódmagazin. Atlétika 2. szám. A tanulmányban javasolt kalapácsméreteket a 2. táblázat tartalmazza).
2. táblázat
Javasolt kalapácsméretek a felnőtt férfi és női kalapács jelenlegi arányai alapján
|
Csoport |
Férfiak | Nők | ||
| szerhossz (cm) | szersúly (kg) | szerhossz (cm) | szersúly (kg) | |
| Felnőtt |
60
|
8
|
60
|
4,4
|
| Utánpótlás |
60
|
8
|
60
|
4,4
|
| Junior |
60
|
6,6
|
60
|
4,4
|
| Ifjúsági |
60
|
5,5
|
60
|
4,4
|
| serdülő |
60
|
5
|
60
|
3
|
| TF-es |
60
|
5
|
60
|
3
|
Szükséges megemlíteni, hogy a kalapácsvetők számára nem jelent újdonságot egy, a szabályos kalapács méreteitől eltérő hosszúságú, súlyú, nyeles, vagy füles eszközzel történő kalapácsvetés, vagy kalapácsvetésszerű dobás. A különböző méretű, súlyú, felépítésű dobóeszközök alkalmazása ugyanis a kalapácsvetők esetében a technikai képzés és a speciális gyorsaság, gyorserő fejlesztés szerves része – már legalább 50 éve. Tehát egy rövidebb, nehezebb kalapácsra való „átállás” nem okozhat visszaesést a kalapácsvetés már elért technikai színvonalában.
Megjegyzendő még, hogy az USA-ban az 1960-as években téli fedettpályás bajnokságokat rendeztek kalapácsvetésben, 45 cm hosszú, 14,5 kg- súlyú kalapáccsal. Ugyanilyen szerrel Magyarországon is edzettek kalapácsvetők.
A kalapács méretváltoztatása, vagyis a kalapácsvetés megmaradása érdekében folytatott törekvéseink mindeddig eredménytelenek maradtak. Kérjük Önt, szíveskedjék mielőbb lépéseket tenni illetékes nemzetközi fórumoknál a kalapácsvetés versenyszabályainak az általunk javasolt és a gyakorlatban helyesnek bizonyult változatása érdekében.
Nagy kár lenne, ha ez a látványos és értékes, több ezer éves múltra tekintő versenyforma, versenyszám, a magyar atlétika legsikeresebb versenyszáma a pályahiány okozta utánpótlás csökkenés, a szokásos versenyprogramból kiemelés okozta ismertség, népszerűség vesztés miatt teljesen elsorvadna. (A kalapácsvetésnek az IAAF Diamond League versenysorozatból való kihagyása már több, mint riasztó jel, ez már egy félreérthetetlen, konkrét lépés a versenyszámnak a nagy nemzetközi versenyekből való kiiktatására, amelynek hosszú távú következménye a versenyszám megszűnése).
Fáradozásait előre is köszönjük és felajánljuk további segítségünket a kalapácsvetés megmaradásáért folytatott tevékenységben.
Budapest, 2010. január 18.
A Magyar Sporttudományi Társaság Környezetvédelmi Szakbizottsága konferenciát rendez 2010. február 18-án (csütörtökön) “Sport és Környezetvédelem” címen. Ezúton hívjuk Önt nagy szeretettel az eseményre, amelynek programját az alábbiakban olvashatja.
Kérjük, részvételi szándékát a jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze!
08.00-09.00 Érkezés, regisztráció. Levezető elnök: Ujj Zoltán, az MSTT Környezetvédelmi Szakbizottságának vezetője.
Délelőtt (9:00 – 12:00)
- 09.00-09.15 A konferencia megnyitása
- 9.15.- 9:25 – Köszöntő – Tóth Miklós, elnök, Magyar Sporttudományi Társaság
- 9.30.- 9.45 – Környezetvédelem a magyar sportéletben – Bardóczy Gábor, főosztályvezető helyettes, Sport Szakállamtitkárság
- 9.50 – 10.30 – Sport és környezetvédelem a jövő nemzedékek szemszögéből – Fülöp Sándor, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa
- 10.40 – 11.20. – A biológia sokféleség megőrzése, az ökoszisztémák védelme, tájvédelem, földhasználat – Gyulai Iván, ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója
- 11.25 – 12.00. Fenntarthatóság és sport, avagy zöldíthető-e a sport világa? – Németh Imre osztályvezető, KVVM, Társadalmi Kapcsolatok és Környezeti Nevelési Osztály
12.00. – 12.15. Kérdések, válaszok
12.15. – 13.00. Büféebéd
Délután (13:00 – 16:00)
- 13.00. – 13.20 – A sportlétesítmények környezetvédelmi szempontú építése – Ertsey Attila építész, az Építész Kamara alelnöke
- 13.25 – 13.35 – Egy sportlétesítmény működtetése megújuló energiával – Tóth József Péter, polgármester, Lipót
- 13. 40. – 13.50. – A szennyezett levegő hatása a sporttevékenységre – Ujj Zoltán
- 13.50 – 14.10. A budapesti kerékpárutak levegőszennyezettsége – Vaskövi Béláné, OKI
- 14. 10. – 14. 25. Környezetvédelem az egyetemi oktatásban – Dosek Ágoston, egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem
- 14.25. – 14.40. A környezetvédelem és nevelés a diáksport programokon – Szlatényi György főtitkár, Magyar Diáksport Szövetség
- 14.40.- 14. 50. – A fenntartható tájfutás – Gerely Ferenc, Magyar Tájékozódási Futó Szövetség
- 15.00. -15.15. A jövő sportautója – Elektromos gokart – Willisits Vilmos, vállalkozó
- 15.15.- 15.30.- Az elektromos krosszmotor – Szenteszki Szilárd, vállalkozó
- 15.30 – 16.00. Kérdések, válaszok
16.00. Zárszó
Kiegészítő program
- környezetvédelmi reklámfilmek vetítése – MOB KB által készített kisfilmek
- környezetvédelmi plakátok kihelyezése – MOB KB által készített plakátok
Kiállítás
- Elektromos gokart (Intermotor Kft.)
- Hy-go üzemanyagcellás autó
- Quantya elektromos crossmotor
- Környezetvédelmi problématérkép a magyar sport területén
Főtámogató: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Információ: Magyar Sporttudományi Társaság Környezetvédelmi Szakbizottsága
