Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar

Tantárgyak

Bevezetés a sportszociológiába

nappali, BSc

Témakörök:

1. A sportszociológia tárgya, kutatási területei. A sportszociológia kialakulása és aktuális helyzete hazánkban.
2. A sport, mint társadalmi jelenség. Élsport, szabadidősport, diáksport, egyetemi sport.
3. A premodern és a modern kor sportjának jellemzői.
4. A sportszocializáció folyamata és aspektusai.
5. Sport az 1989-1990-es rendszerváltás előtt és után. Az átalakulás fő tendenciái hazánkban.
6. A magyar lakosság szabadidő-sportolási szokásai az ezredfordulón.
7-8. Sport és deviáns viselkedés.
9. Sport és gender.
10. Sport és média.
11. Sport és globalizáció.
12. Sport és migráció. Magyar sportemberek külföldön, külföldi sportemberek hazánkban.
13. Sport és fogyatékosság. A testi és szellemi fogyatékosok testedzésének társadalmi jelentősége.
14. Az Európai Unió kihívásai a sportban.
15. Konzultáció

Vizsgaforma: kollokvium

Kötelező irodalom:

* Földesiné Sz. Gy. (1988). A sportszociológia múltja és jelene Magyarországon. Szociológia, 2. 55-73.
Földesiné Sz. Gy. (1996). A magyar sport szellemi körképe. OTSH-MOB.
* Földesiné Sz. Gy. – Gál A. szerk. (2003). Sport és társadalom. MSTT. Bp.
* Nádori L.- Bátonyi L. (2003). EU és a sport. Dialóg Campus Kiadó. Bp.-Pécs.
* Vingender I. (2002). Droghasználat a sportban. Bp. SE EFK.
* A Sporttudományi Szemle, illetve a Kalokagathia c. folyóiratok cikkei, tanulmányai.

Ajánlott irodalom:

* Földesiné Sz. Gy. (1994). Helyzetkép a lelátóról. Bp., TF.
* Frenkl R. (1995). Így láttam. Bp., Springer Verlag.
* Földesiné Sz. Gy. (1999). Félamatőrök, félprofik. Magyar olimpikonok (1980-1996). Bp. MOB.

nappali, sportmenedzser

Témakörök:

1. A sportszociológia tárgya, kutatási területei. A sportszociológia kialakulása és aktuális helyzete hazánkban.
2. A premodern és a modern kor sportjának jellemzői.
3. Sport az 1989-1990-es rendszerváltás előtt és után. Az átalakulás fő tendenciái hazánkban.
4. A sportszocializáció folyamata és aspektusai.
5. A magyar lakosság szabadidő-sportolási szokásai az ezredfordulón.
6. A sport és média kapcsolata.
7. Sport és migráció. Magyar sportemberek külföldön, külföldi sportemberek hazánkban.
8. Sport és deviancia.
9. Sport és fogyatékosság. A testi és szellemi fogyatékosok testedzésének társadalmi jelentősége.
10. Az Európai Unió kihívásai a sportban.

Vizsgaforma: szigorlat (az előző szemeszter anyagát is tartalmazza!)

Kötelező irodalom:

* Földesiné Sz. Gy. (1988). A sportszociológia múltja és jelene Magyarországon. Szociológia, 2. 55-73.
* Földesiné Sz. Gy. (1996). A magyar sport szellemi körképe. OTSH-MOB.
* Földesiné Sz. Gy. – Gál A. szerk. (2003). Sport és társadalom. MSTT. Bp.
* Nádori L.- Bátonyi L. (2003). EU és a sport. Dialóg Campus Kiadó. Bp.-Pécs.
* Vingender I. (2002). Droghasználat a sportban. Bp. SE EFK.
* A Sporttudományi Szemle, illetve a Kalokagathia c. folyóiratok cikkei, tanulmányai.

Ajánlott irodalom:

levelező, sportszervező

Témakörök:

1. A sportszociológia tárgya, kutatási területei. A sportszociológia kialakulása és aktuális helyzete hazánkban. A sport, mint társadalmi jelenség. A premodern és a modern kor sportjának jellemzői.
2. Sport az 1989-1990-es rendszerváltás előtt és után. Az átalakulás fő tendenciái hazánkban.
3. A magyar lakosság szabadidő-sportolási szokásai az ezredfordulón.
4. A sportszocializáció folyamata és aspektusai.
5. Sport és migráció. Magyar sportemberek külföldön, külföldi sportemberek hazánkban.
6. Sport és deviáns viselkedés.
7. Az Európai Unió kihívásai a sportban.
8. Sport és fogyatékosság. A testi és szellemi fogyatékosok testedzésének társadalmi jelentősége.

Vizsgaforma: kollokvium

Kötelező irodalom:

* Földesiné Sz. Gy. (1988). A sportszociológia múltja és jelene Magyarországon. Szociológia, 2. 55-73.
* Földesiné Sz. Gy. (1996). A magyar sport szellemi körképe. OTSH-MOB.
* Földesiné Sz. Gy. – Gál A. szerk. (2003). Sport és társadalom. MSTT. Bp.
* Nádori L.- Bátonyi L. (2003). EU és a sport. Dialóg Campus Kiadó. Bp.-Pécs.
* Vingender I. (2002). Droghasználat a sportban. Bp. SE EFK.
* A Sporttudományi Szemle, illetve a Kalokagathia c. folyóiratok cikkei, tanulmányai.

Ajánlott irodalom:

Letölthető segédanyagok itt

Bevezetés a szociológiába

nappali, BSc

A tantárgy oktatója: dr. Gál Andrea egyetemi adjunktus
Elérhetősége: Főépület, III. 306.

Témakörök:

1. Mivel foglalkozik a szociológia? A szociológia rövid története. Szociológia Magyarországon. A szociológiai kutatás módszertana.
2. A magyar társadalom demográfiai helyzete, egészségi állapota az ezredfordulón.
3. Hogyan válunk a társadalom tagjává? A szocializáció folyamata.
4. Társadalmi normák, értékek, devianciák.
5. A társadalom szerkezet, rétegződése.
6. Társadalmi mobilitás, migráció.
7. Esélyegyenlőség, egyenlőtlenség.
8. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok.
9. Életmód, életstílus, életminőség. Különbségek a társadalmi csoportok életmódjában.
10. Kisebbségek, etnikumok, előítélet, diszkrimináció.
11. Az oktatás, az iskola szerepe.
12. Társadalmi változások az ezredfordulón. A globalizáció folyamata, hatásai a társadalmak életére.
13. Konzultáció.

Vizsgaforma: Írásbeli kollokvium.

Kötelező szakirodalom:

* Andorka R. (2006). Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris
* Giddens, A. (1995). Szociológia. Budapest: Osiris

Letölthető segédanyagok itt

levelező, BSc

Oktató: Dóczi Tamás
Tantárgyfelelős: dr. Földesiné dr. Szabó Gyöngyi

Vizsgaforma: kollokvium

Az oktatás célja: A hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, legfontosabb területeivel, kutatási módszereivel, és fontosabb elméleti és kutatási eredményeivel, melyek segítségével rálátást nyerhetnek a különböző társadalmi jelenségekre és elsajátíthatják a szociológiai gondolkodást.

Követelmények: Az órán elhangzó, illetve a kijelölt olvasmánylistában szereplő témák ismerete, megértése, melyről a félév végén írásbeli vizsgán adhatnak számot.

Témakörök

1. Bevezetés – Mivel foglalkozik a szociológia? A szociológia helye a társadalomtudományok között. A szociológiai gondolkodás kialakulása. A szociológiai kutatások módszertana.
2. Demográfiai folyamatok hazánkban az ezredfordulón. Szocializáció és család.
3. A társadalom szerkezete, rétegződése. Társadalmi mobilitás, esélyegyenlőség. Etnikai csoportok, kisebbségek
4. Társadalmi normák, értékek. Devianciák.
5. Társadalmi változások, globalizáció.

Kötelező szakirodalom:

* Anthony Giddens: Szociológia (Osiris Kiadó, Budapest)
* Andorka R.: Bevezetés a szociológiába (Osiris Kiadó, Budapest)
* + az előadások anyaga

Letölthető segédanyagok itt

Családszociológia

Egészségtan tanár szak, nappali tagozat V. évfolyam

Oktató: Dóczi Tamás
Tantárgyfelelős: dr. Földesiné dr. Szabó Gyöngyi

Az oktatás célja: A hallgatók megismertetése a család, mint társadalmi intézmény fogalmával, típusaival és funkcióival. A hallgatók betekintést nyernek a család szerepének történelmi, társadalmi és kulturális különbözőségeibe, és megismerkednek a jelenkor családdal szemben támasztott kihívásaival, a válás társadalmi hátterével, valamint a család alternatíváival. Emellett tárgyalásra kerül a család, mint társadalmi intézmény helyzete az ezredforduló Magyarországán.

Követelmények: Az órán elhangzó, illetve a kijelölt olvasmánylistában szereplő témák ismerete, megértése, melyről a félév végén írásbeli vizsgán adnak számot. A vizsga értékelésekor egy rövid, néhány kérdéses szóbeli vizsgát követően alakul ki a végleges osztályzat.

Témakörök:

* A családszociológia tárgya, alapfogalmai, területei.
* Családtípusok, házasságtípusok.
* A családtípusok társadalomtörténeti áttekintése.
* A család funkciói.
* A házasság és a család alternatívái.
* Értékek és normák a családban. Szocializáció. Deviáns viselkedések.
* Társas kapcsolatok és társas támogatás a családban.
* Szerepek és kapcsolatok a családban.
* Konfliktusok a családban. A család és a házasság belső működése.
* Erőszak a családban.
* A család válsága.
* Válás, szétköltözés.
* Hátrányos helyzetű családok.
* Családpolitika, családi támogatások.
* A család, mint intézmény helyzete a mai Magyarországon.

Szakirodalom:

* Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris. 351-375.
* Bánlaky Pál (2001): Családszociológia. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola.
* Cseh-Szombathy László (1979): Családszociológiai problémák és módszerek. Budapest: Gondolat.
* Educatio folyóirat, 2002/3. A család.

Rekreáció-egészségfejlesztő BSC szak, levelező tagozat II. évfolyam

Oktató: Dóczi Tamás
Tantárgyfelelős: dr. Földesiné dr. Szabó Gyöngyi

Az oktatás célja: A hallgatók megismertetése a család, mint társadalmi intézmény fogalmával, típusaival és funkcióival. Ahallgatók betekintést nyernek a család szerepének történelmi, társadalmi és kulturális különbözőségeibe, és megismerkednek a jelenkor családdal szemben támasztott kihívásaival, a válás társadalmi hátterével, valamint a család alternatíváival. Emellett tárgyalásra kerül a család, mint társadalmi intézmény helyzete az ezredforduló Magyarországán.

Témakörök:

* A családszociológia tárgya, alapfogalmai, területei. Családtípusok, házasságtípusok.
* A családtípusok társadalomtörténeti áttekintése. A család funkciói.
* A házasság és a család alternatívái. Válás, szétköltözés.
* Értékek és normák a családban. Szocializáció. Deviáns viselkedések.
* Társas kapcsolatok, társas támogatás és szerepek a családban.
* Hátrányos helyzetű családok. Erőszak a családban.

Szakirodalom:

Egészségszociológia

Rekreáció-egészségfejlesztő szak III. évfolyam, 1-2. félév

Oktató: Dóczi Tamás
Tantárgyfelelős: dr. Gál Andrea

Az oktatás célja: A hallgatók – általános szociológai bevezetést követően – betekintést nyerjenek az egészségszociológia különböző területeibe, megismerjék az egészség társadalmi összefüggéseit vizsgáló elméleteket és kutatási eredményeket, valamint a különböző társadalmi jelenségek hatását a népesség egészségi állapotára.

Követelmények: Az órán elhangzó, illetve a kijelölt olvasmánylistában szereplő témák ismerete, megértése, melyről mindkét félév végén 6-8 oldalas (Times New Roman, normál margók, 12-es betűméret) házi dolgozatban adnak számot. A dolgozat értékelésekor az 1. félévben egy rövid, a második félévben egy hosszabb szóbeli vizsgát követően alakul ki a végleges osztályzat.

Témakörök a két félév során

* Az egészségszociológia tárgya, területei.
* A betegség és a gyógyítás társadalomtörténeti áttekintése.
* Társadalmi rétegződés és egészség. Egyenlőtlenségek az egészségben.
* Társadalmi értékek és normák. Az egészség, mint érték.
* Deviáns viselkedések. A devianciából eredő egészségi problémák.
* Életkor és egészségi állapot. Gyermekkor, serdülőkor, időskor.
* Az ifjúság helyzete, életmódja és egészségi állapota.
* A betegek és a fogyatékkal élők társadalmi helyzete.
* Egészség és etnicitás. A romák egészségi állapota.
* Gender studies – a halálozás és megbetegedés nemi különbségei.
* Betegszerep – Orvosszerep. Orvos-beteg kapcsolat modelljei.
* Az egészségügy, mint a társadalom egyik alrendszere. Működés és problémák.
* Társadalmi stressz – munkahelyi stressz.
* Társas kapcsolatok, társas támogatás és egészség.
* Vallás és egészség.

Szakirodalom:

* Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris, 1997.
* Giddens, A.: Szociológia. Osiris: Budapest, 1995.
* Pikó B.: Egészségszociológia. Budapest: Új Mandátum, 2002.
* Susánszky É. – Szánthó Zs. (szerk.): Orvosi Szociológa. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2006.

Etika MSc

Tárgyfelelős és oktató: Dr. Vermes Katalin egy. docens

Az oktatás célja, a kurzus leírása: az etika a filozófia egyik legfontosabb területe, amely a helyes emberi viselkedéssel és jó élettel foglalkozik. A modern etikák alapkérdése: hogyan lehet összekapcsolni a szabadságot a felelősséggel? E kérdés az egyének és a közösségek számára is rendkívül lényeges. Hogyan tudunk olyan “jó” életet élni, amelyet valóban érdemes átélni, s amely boldoggá tesz? A nyugati kultúra többféle választ is adott e kérdésre.

A kurzus első feladata e különböző etikai lehetőségek végiggondolása. Ezek áttekintése után a konkrét emberi erényeket vizsgáljuk: a hűséget, bátorságot, humort, igazságosságot, türelmet, és a többi erényt. Mivel minden erény célja a szeretet, meg kell értenünk a szeretet lényegét, típusait és szintjeit, “erósz”, “filia” és “agapé” különbségeit. Az erények vizsgálata kapcsán modern életünk fő etikai konfliktusain is gondolkodnunk kell. A kurzus folyamán a diákok kiváló és inspiráló szövegeket olvashatnak az emberi erényekről, s ugyanakkor lehetőséget kapnak arra is, hogy támaszkodva személyes tapasztalataikra, felébresszék önálló gondolataikat a témáról. A beszélgetések, s demokratikus stílusú viták módot adnak saját álláspontjuk kifejezésére és további formálására. Az erkölcsi – etikai tudatosság nélkülözhetetlen a jövendő tanárok és sportszakemberek számára.

A kurzus célja az, hogy segítsen a résztvevőknek szabad és felelős etikai mércéket találni egy erkölcsileg válságos korban.

A hallgatók kötelezettségei

- Órai jelenlét
- Aktív részvétel a beszélgetéseken
- Demokratikus vitastílus elsajátítása
- Kiselőadás megtartása a választott erényekről, illetve
- Írásbeli dolgozat

Tematika

1. Mi az etika?
2. Különböző etikai lehetőségek
3. Az etika története
4. Mi az erény? Udvariasság.
5. Hűség, bölcs elővigyázatosság
6. Mértékletesség, bátorság
7. Igazságosság, nagylelkűség
8. Együttérzés, irgalmasság
9. Nagylelkűség, alázat
10. Egyszerűség, türelem
11. Tisztaság, szelídség
12. Őszinteség, humor
13. Szeretet

Kötelező irodalom

* André Comte-Sponville: Kis könyv a nagy erényekről Bp, Osiris, 2000.

Ajánlott irodalom

* Störig: A filozófia világtörténete Bp. Helikon, 1997.
* Hársing László: Erkölcs In: Hársing: Nyitott gondolkodás Eötvös, Bp. 1998.
* Benard Williams: Ethics and the Limits of Philosophy Routledge, London, 2006.
* Philosophic Inquiry in Sport Ed:William J. Morgan/Klaus V. Meier. Human Kinetics Publishers, Inc. Champaign, Illionis.1988. 219-37

EU-alapismeretek

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Tárgyfelvétel javasolt ideje:(évf.,szem.) I/1
Kreditpont: 1
Kontaktórák: 15

Vizsgaforma: Írásbeli/Szóbeli

Az oktatás célja: az EU alapismeretek tantárgy célja megismertetni a hallgatókat az európai integráció – és ezen belül az

Európai Unió – fejlődésével; az európai intézmények felépítésével és működésével; az EU szakpolitikáival; Magyarország

kötelezettségeivel és lehetőségeivel az Unión belül.

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon;
* Az Európai Unió és intézményei működésének ismerete, az uniós és tagállami folyamatok, politikák követése;
* A zárthelyi dolgozat sikeres megírása.

Témakörök:

1. Az európai integráció története és fejlődése.
2. Az Európai Unió intézményrendszere.
3. A három pillérre épülő Unió;
4. Az EU döntéshozatali mechanizmusa;
5. A közösségi jog, az egységes piac és a négy alapszabadság értelmezése;
6. Közös politikák és közösségi tevékenységek;
7. Az EU helye, szerepe, lehetőségei a globalizálódó világban.

Kötelező irodalom:

* Horváth Zoltán (2008): Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac
* Budapest Euro Info Service (2002): E mint Európa, Bp.Euro Info Service, Budapest

Ajánlott irodalom:

* Balázs Péter (2003): Európai egyesülés és modernizáció. Bp.: Osiris
* Blahó András (2003): Európai integrációs alapismeretek. Bp.: Aula

EU és sport

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Tárgyfelvétel javasolt ideje:(évf.,szem.) II/1

Kreditpont: 2
Kontaktórák: 30
Vizsgaforma: Kollokvium

Az oktatás célja: megismertetni a hallgatókat a tantárgy keretein belül:

* a sport helyével és szerepével az európai integráción belül;
* a sportirányítás különböző koncepcióival és modelljeivel Európában.
* a sportot érintő közösségi politikákkal;
* a sport stratégiai kérdéseivel.

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon;
* A sportot érintő uniós és tagállami folyamatok és politikák követése;
* A zárthelyi dolgozat sikeres megírása;
* Kollokvium.

Témakörök:

1. A tagállamok sportja, a kormányzati és a nem kormányzati szervezetek szerepe a sportirányításban.
2. Az iskolai testnevelés és sport helyzete az Európai Unió tagállamaiban.
3. A közösségi jog, az egységes piac és a négy alapszabadság értelmezése a sportban.
4. Az EU sportjogi esetei.
5. Az európai sport napjainkban, kihívások, problémák; doppingügyek, WADA.
6. A versenysportot érintő uniós határozatok és állásfoglalások.
7. Az adózás és a szerencsejátékok szabályozása
8. Vállalkozások az EU-ban.
9. Sportgazdaság és EU;
10. Média és a sport.
11. Felsőoktatási együttműködések Európában.
12. Regionális együttműködések, testvérvárosi programok.
13. Pályázati lehetőségek a sportban.
14. A pályázatírás módszertana.
15. Aktuális problémák, kutatási témák.

Kötelező irodalom:

1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, 2008.
2. Nádori László, Bátonyi Viola: Európai Unió és a sport, Dialóg Campus, 2003.

Ajánlott irodalom:

1. E mint Európa, Bp.Euro Info Service, 2002.
2. GYISM, Európai Unió és a sport konferenciasorozat előadásainak írásos anyaga: >>>
3. Nádori László: Az uniós csatlakozás fő jellemzői a sportban, Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/1.
4. Farkas Péter: A közvetítési jogok és a sport az Európai Unióban, Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/1.

Európai sportpolitikák Msc

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Kreditpont: 3
Kontaktórák: 15

Vizsgaforma: Kollokvium

Az oktatás célja: a tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a politikai rendszer és a társadalom politikai jelenségeinek,

folyamatainak lényegi összefüggéseit, illetve az ennek során kialakuló legfontosabb politikai intézményeket.

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon.
* A tanult anyag adaptálása a XXI. századra.
* Zárthelyi dolgozat sikeres megírása.

Témakörök:

* Politikatudományi alapfogalmak, elméletek
* Politika ideológiák, törésvonalak
* A modern demokráciák működése
* Pártok és pártrendszerek, választási rendszerek, parlamentarizmus
* Alapvető emberi és állampolgári jogok
* Állam, alkotmány, alkotmányos jogok
* A Magyar Köztársaság államszervezete
* Közpolitika és kormányzati döntéshozatal
* Közigazgatás felépítése és működése, sport közigazgatás
* Európai közpolitikák és a sport
* A nemzetközi kapcsolatok elmélete
* Nemzetközi szervezetek vs. NGO-k.

Kötelező irodalom:

1. Gyurgyák János (szerkesztő) Mi a politika? Bevezetés a politika világába, Osiris kiadó, 2004
2. A.Almond, Gabriel (szerkesztő); Powell, G.Bingham (szerkesztő); Strom, Kaare (szerkesztő); Dalton, Russell J. (szerkesztő), Összehasonlító politológia, Osiris Tankönyvek, Osiris Kiadó, 2006

Ajánlott irodalom:

1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, 2008.
2. Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába, Teleki László Alapítvány, Budapest, 1998.

Filozófia BSc I-II (2 félév)

Oktatók: Kenéz László, Dr. Vermes Katalin

Az oktatás célja: a kurzus során a hallgatók megismerik a filozófia alapvető területeit és problémáit, bepillantást nyernek a filozófia történetébe. A legjelentősebb filozófiai diszciplínák fő jellegzetességeinek taglalását követően tárgyaljuk a filozófiatörténet fő korszakait, irányzatait, az adott periódus legfontosabb filozófiai problémáit. Az oktatás közvetlen célja, hogy a felsőoktatásba érkező hallgatók tisztába kerüljenek saját kultúrájuk alapvető eszméivel, megismerjék a modern demokrácia alapeszméit és normáit (társadalomfilozófia), az alapvető morális értékeket, s azt is, hogy miképp lehet erkölcsi értékek mellett kiállni (etika), hogy megtanulják kezelni világnézeti hovatartozásukat, beleértve ebbe a tudományos szemlélet és a különböző vallások világképét és az ateizmus problémáit is (ontológia), megismerkedjenek az igazság és hamisság megkülönböztetésének elveivel (ismeretelmélet), valamint, hogy rálátást nyerjenek arra a folyamatra, amelyben jelenlegi legáltalánosabb fogalmaink, eszméink, értékeink kialakultak, felismerjék saját történeti identitásuk elemeit (filozófiatörténet). Az oktatás közvetett célja, másfelől az, hogy olyan tudást nyújtson a hallgatóságnak, amely alapként szolgálhat a filozófiai ismeretekre épülő BsC és MsC tárgyaknak (Logika, Retorika, Tudományelmélet, Sportfilozófia, Egészségfilozófia, Kultúraelmélet).

Követelmények: a hallgatók részvétele az előadásokon nélkülözhetetlen a kötelező tananyag elsajátításában. A jelöltek írásbeli (első félév) és szóbeli szigorlati vizsgán (második félév) adnak számot tudásukról. A hallgatóknak nem csak az anyag ismeretéről, de az alapvető emberi, értelmiségi normák elsajátításáról is számot kell adniuk.

Témakörök:

Mi a filozófia?

A filozófiai szemlélet viszonya a többi szemléletmódhoz

A filozófia alterületei és a transzcendentális szemlélet

Ontológia

Ismeretelmélet

Etika

A filozófia vázlatos története: kultúrtörténeti korszakolás

Indiai filozófia

Kínai filozófia

A nyugati filozófia alapfogalmai

A preszókratikus filozófia

A szofisták és Szókratész

Platón

Arisztotelész

Hellenisztikus filozófiák

A kereszténység eredete és fő jellemzői

Patrisztika

Skolasztika

Reneszánsz és a kora újkor szellemi változásai

Racionalizmus és empirizmus

Felvilágosodás

Klasszikus német filozófia

A Hegel utáni filozófiai robbanás

Egzisztencializmus

Marx

Nietzsche

Ateizmus és hit

XX.-XXI. századi filozófiai irányzatok

Modern társadalomfilozófia

Posztmodern

Kötelező irodalom:

Störig: A filozófia világtörténete. Helikon, Bp.1997.

Vermes Katalin: Filozófia segédanyag. Budapest, 2008, Kézirat. (Az órán megadott jelszóval letölthető a Társadalomtudományi Tanszék honlapjáról)

Ajánlott irodalom:

Arno Arzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Herder kiadó, 1993.

Filozófiai Kisenciklopédia. Budapest, Kossuth kiadó, 1993.

Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Budapest, Szent István Társulat 1991.

History of Philosophy PhD I-II

Dr. Katalin Vermes

Objectives of the course: the fundamental nature of philosophy resides in its peculiarly human search for the most basic perceptions of all of reality in its broadest and must fundamental perspective. Its quest for the fundamental, for the universal distinguishes it as the most general form of human knowledge. The readings and conversations about the main philosophical traditions and the alternatives of contemporary philosophy make the PhD students become more conscious of their own intellectual position, and provide a wider theoretical background for their own researches. Discussing the main traditions and possibilities of philosophical thinking they can understand and develop their own ontological, epistemological and ethical ideas. By way of an opening new philosophical horizons postgraduate students can expand their own scientific and existential self-reflection and intellectual responsibility.

Specific requirements:

* Class attendance
* Active participation
* Oral presentation and written paper

Course content:

1. About philosophical assumptions
2. The roots of eastern and western thinking
3. The origins of science – Antiquity
4. Religious and /or scientific thinking. Middle Ages
5. The beginnings of the modern model of thinking – Renaissance and 17th century
6. The highest forms of philosophy: German Idealism
7. A philosophical explosion: 19th century
8. Positivism, neopositivism
9. Existentialism
10. Phenomenology
11. Deconstruction
12. Modern ways of social philosophy

Compulsory literature:

* G.Parkinson: Routledge History of Philosophy, Routledge, London 2003.
* Encyclopedia of Phenomenology. Ed: J.Drummond Kluwer Academic Publishers, Dordrech, 1997.
* Anthony Kenny: A New History of Western Philosophy, Clarendon Press, Oxford, 2004.
* Gary Gutting: French Philosophy in the Twentieth Century Cambridge University Press, 2002.

Recommended literature:

* Aristotle: Ethica Nicomacheia. In: 9. Aristotle Great Books of the Western World Robert Maynard Hutchins, Editor in Chief. William Benton Publisher. Encyclopedia Britannica, Inc. Chicago,-London-Toronto 1952. Trans: W.D.Ross
* Gadamer, Hans-Georg: Truth and Method Continuum, New York, London. Trans: J.Weinsheimer, and D.Marshall, 2003
* Merleau-Ponty, Maurice: Phenomenology of Perception. Routledge, Humanistic Press, GB trans: Colin Smith, 1992
* Merleau-Ponty, Maurice: The Visible and the Invisible. Northwestern University Press, Evanston. Trans: Lingis, A., 1968
* Welton, Donn: Body and Flesh. A Philosophical Reader, Blackwell Publishers, Malden 1998.
* Zaner, R. M.: The Problem of Embodyment, Martinus Nijhoff, The Hague 1964.
* Sartre, J-P: Situations, Gallimard, Paris 1947-1976.
* Levin, D. M.: The Bodys Recollection of Being, Routlidge and Kegan Paul, London 1985.
* Lévinas, E. Otherwise than Being or beyond Essence, Martinus Nijhoff, The Hague, Boston, London 1981.
* Husserl, E.: Ideas pertaining to a pure phenomenology and to a phenomenological philosophy II., trans.: Richard Rojcewicz and André Schuwer, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, Boston, London, 1989.

Kisebbségtudományi alapismeretek

Rekreáció-egészségfejlesztő szak II. év, nappali tagozat

Oktató: Dóczi Tamás
Tantárgyfelelős: dr. Földesiné dr. Szabó Gyöngyi

Az oktatás célja: A hallgatók megismertetése a kisebbségtudomány alapjaival, elméleti megközelítéseivel. A félév során a hallgatók betekintést nyerhetnek a hazai kisebbségek jelenlegi társadalmi-gazdasági-politikai helyzetébe, a magyarországi és európai uniós törvényi keretekbe, különös hangsúllyal a roma kisebbség helyzetére.

Követelmények: az órán elhangzó, illetve a kijelölt olvasmánylistában szereplő témák ismerete, megértése, melyről a félév végén írásbeli vizsgán adhatnak számot. Emellett egy valamely kisebbségről szóló szabadon választott újságcikkre – a félév során tanultak alapján – reflektáló rövid (1-2 oldalas; 1,5 sorköz, Times New Roman 12-es méret) kommentár leadása a félév végén. A dolgozat értékelésekor egy rövid, néhány kérdéses szóbeli vizsgát követően alakul ki a végleges osztályzat.

Témakörök:

1. Bevezetés. A kisebbségtudomány alapfogalmainak tisztázása. Nemzeti, etnikai, vallási, szexuális kisebbségek. Történeti-elméleti háttér.
2. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai jellemzői. A kisebbségi lét jogi keretei Magyarországon és az Európai Unióban. A kisebbségi önkormányzatok helyzete és problémái.
3. A zsidókérdés Magyarországon történeti nézőpontból.
4. A romakérdés Magyarországon. Problémák, javaslatok, intézkedések.
5. Nemzeti-etnikai kisebbségek és a magyar oktatási rendszer.
6. A romák helyzete a munkaerőpiacon. A romák egészségi állapota.
7. Sikeres romák. A kisebbségi identitás kérdései.
8. Sport és kisebbségek

Szakirodalom:

* Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris, 1997.
* Csepeli, Gy. – Örkény, A. – Székelyi, M. (szerk.): Kisebbségszociológia. Kisebbségszociológiai Tanszék: Budapest, 1997.
* Kisebbségek Magyarországon, 2004-2005. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 2005.
* Neményi, M. – Szalai, J. (2005): Kisebbségek kisebbsége. Budapest: Új Mandátum.
* Pászka, I. – Szűcs, N. (szerk.): Kisebbségszociológia. Belvedere Meriondale: Szeged, 2003.
* Székelyi, M., Csepeli, Gy, Örkény, A. (2001) Ambíciók iskolája; A család, az iskola, és a barátok szerepe a sikeres roma életpályák alakulásában. In: Pál, E. (szerk.) Útközben; Tanulmányok a társadalomtudományok köréből Somlai Péter 60. születésnapjára. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 61-74

Rekreáció-egészségfejlesztő szak II. év, levelező tagozat

Oktató: Dóczi Tamás
Tantárgyfelelős: dr. Földesiné dr. Szabó Gyöngyi

Témakörök:

1. Bevezetés. A kisebbségtudomány alapfogalmainak tisztázása. Nemzeti, etnikai, vallási, szexuális kisebbségek.
2. Történeti-elméleti háttér. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai jellemzői.
3. A romakérdés Magyarországon. Problémák, javaslatok, intézkedések.
4. Sport és kisebbségek

Szakirodalom:

BSc, levelező tagozat – választható tárgy

Oktató: Dóczi Tamás
Tantárgyfelelős: dr. Földesiné dr. Szabó Gyöngyi

Követelmények: az órán elhangzó, illetve a kijelölt olvasmánylistában szereplő témák ismerete, megértése, melyről a félév végén írásbeli vizsgán adhatnak számot. Emellett egy valamely kisebbségről szóló szabadon választott újságcikkre – a félév során tanultak alapján – reflektáló rövid (1-2 oldalas; 1,5 sorköz, Times New Roman 12-es méret) kommentár leadása a félév végén. A vizsga és a dolgozat alapján alakul ki a végleges osztályzat.

Témakörök:

1. Bevezetés. A kisebbségtudomány alapfogalmainak tisztázása. Nemzeti, etnikai, vallási, szexuális kisebbségek. Történeti-elméleti háttér.
2. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai jellemzői. A kisebbségi lét jogi keretei Magyarországon és az Európai Unióban. A kisebbségi önkormányzatok helyzete és problémái.
3. A zsidókérdés Magyarországon történeti nézőpontból. A romakérdés Magyarországon. Problémák, javaslatok, intézkedések.
4. Nemzeti-etnikai kisebbségek és a magyar oktatási rendszer.
5. A romák helyzete a munkaerőpiacon. A romák egészségi állapota.
6. Sport és kisebbségek

Szakirodalom:

Kommunikáció

frissítés alatt

Logika

Oktató: Kenéz László

Az oktatás célja: a kurzus elméleti része során a hallgatók megismerkednek a modern formális logika alapfogalmaival és fő területeivel, a helyes következtetés alapvető törvényeivel. A foglalkozások során részletekbe menően taglaljuk a nullad- és elsőrendű extenzionális logika alapjait (propozicionális logika, kvantifikáció), majd kitekintünk a többértékű az intenzionális logika problématerületei felé is. Az elméleti részt rövid logikatörténeti áttekintés egészíti ki, amelynek során végigkísérjük a logika fejlődését Arisztotelésztől napjainkig. A gyakorlati képzés célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a különféle gondolati tartalmak szabatos formai meghatározásának készségét, a természetes nyelvi képződmények formalizásálát, a helyes következtetés alapvető szabályainak alkalmazását, általában véve, az absztrakt formális gondolkodás képességét.

Követelmények: a hallgatók aktív órai jelenléte kötelező: az elméleti fogalmakat és összefüggéseket minden esetben példákon szemléltetjük s ily módon tanuljuk meg ténylegesen alkalmazni. A kurzust lezáró érdemjegyet is kétféle teljesítmény után kapják a jelöltek: egyrészt számot kell adniuk ismereteikről a logika általános elméleti alapjairól, történetéről és fő területeiről, másrészt tanúságot kell adniuk érvelési, formalizálási és absztrakt problémamegoldási készségeikről.

Témakörök:

1. A logika célja és tárgya
2. A logikai grammatika
3. A logikai szemantika alapfogalmai
4. Igazságfunktorok
5. Változók és kvantorok
6. A halmazelmélet alapjai
7. Többértékű logika
8. Deskripciók
9. Modális logika
10. Temporális logika
11. Logikatörténet

Kötelező irodalom:

* Ruzsa Imre: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris Kiadó, 2001

Ajánlott irodalom:

* Pólos László, Ruzsa Imre: Bevezetés a logikába. Budapest, Tankönyvkiadó, 1991
* Margittay Tihamér: Az érvelés mestersége. Budapest, Typotex, 2006
* Copi, I. M., Gould, J. A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat Kiadó, 1972
* Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Budapest, Gondolat Kiadó, 1980
* Kneale, W., Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat Kiadó, 1987
* Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007
* Quine, W. O.: A logika módszerei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968

Művelődéstörténet

BA, nappali tagozat

A magyar művelődés korai szakaszai
- a magyar őstörténet emlékei
- a honfoglalás kora művelődési viszonyai
- tárgyi és írásos emlékek
A magyar kultúra és művelődés a korai középkorban
- Szent István államalapítása és a kor művelődési viszonyai
- a magyar lovagkor kultúrája
- egyházi és világi kulturális viszonyok
A középkori magyar kultúra fénykora
- a reneszánsz és a humanizmus
- Hunyadi Mátyás udvara és a kultúra
- művelődési viszonyok a hódoltság időszakában
Művelődés és kultúra a kora újkorban
- oktatás és iskoláztatás
- peregrináció
- magyar iskolák
Művelődés a XVIII-XIX. század fordulóján
- Mária Terézia iskola reformjai
- a felvilágosodás hatása a magyar társdalomra
- nyelvújítás magyarság
A magyar kultúra és művelődés ügye a reformkorban
- a reformkor írónemzedéke
- Széchenyi István tudomány és kultúra pártoló tevékenysége
- az 1848-49es szabadságharc utáni lehetőségek a kultúrában (irodalom, színház, oktatás)
A magyar kultúra a kiegyezés után
- új iskolai törvények
- magyar nyelvű oktatás, színjátszás, sajtó
- a XIX. század vége XX. század eleje nagy irodalmi nemzedéke

Kötelező irodalom:

Magyar művelődéstörténet (Szerkesztette: Kósa Lászl) Bp. 2006. Osiris Kiadó.
Magyar művelődéstörténeti lexikon (Főszerkesztő: Kőszeghy Péter) Bp. 2003-Balassi Kiadó.
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. Akadémiai Kiadó.
Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet. Bp. 2003. Szent István Társulat.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999. Osiris Kiadó.
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001. Osiris Kiadó.
Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp. 1977. Magvető Könyvkiadó.

BA, levelező tagozat

A magyar művelődéstörténete a honfoglalás korától a török hódoltságig
- a honfoglalás kora művelődési viszonyai
- Szent István kora egyházi és világi művelődése
- a magyar lovagkor kultúrája
- a reneszánsz és a humanizmus Magyarországon
- a hódoltság kora magyarországi és erdélyi művelődési viszonyai
Magyar kultúra és művelődés a XVII. századtól a XX. századig
- iskolák és nyelv a XVII. században
- Mária Terézia iskolai reformjai, a felvilágosodás
- a reformkori magyar kultúra (nyelvújítás, Széchényi elképzelései a tudomány és a kultúra fejlesztéséről)
- a XIX. század irodalmi, színházi és képzőművészeti világa
- iskola, oktatás, művelődés a kiegyezés után
- a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet jelesei

Kötelező irodalom:

Magyar művelődéstörténet. (Szerkesztette: Kósa László) Bp. 2001. Osiris Kiadó.
Magyar művelődéstörténeti lexikon. (Főszerkesztő: Kőszeghy Péter) Bp. 2003- Balassi Kiadó.
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. Akadémiai Kiadó.
Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet. Bp.2003. Szent István Társulat.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999. Osiris Kiadó.
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. P. 2001. Osiris Kiadó.
Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp. 1977. Magvető Könyvkiadó.

Olimpizmus

nappali

Az oktatás célja: az olimpiai mozgalom új- és legújabb kori történetének, a nemzetközi politikai-, diplomáciatörténeti folyamatokban játszott szerepének tanulmányozása. A hallgatók megismertetése a nemzetközi olimpiai mozgalom szakirodalmával, az olimpiai eszme nevelő hatásával, a fair play mozgalom célkitűzéseivel, valamint azokkal az ellentmondásos folyamatokkal, amelyek az olimpizmus humanista eredményeinek érvényre juttatását fenyegették és fenyegetik.

Követelmények: az olimpiai mozgalom nemzetközi és magyar vonatkozásainak ismerete, társadalom- és politikatörténeti összefüggéseinek felismerése, a nemzetközi és a magyar sportélet nagy egyéniségeinek bemutatása.

Témakörök:

1. Visszatekintés a gyökerekhez – az ókori olimpiai mozgalom
2. Az újkori olimpizmus megszületése – Pierre de Coubertin tevékenysége
3. Modern olimpiatörténet az első világháború előtt
4. Olimpiatörténet a két világháború között
5. Sport, politika és háború – olimpiatörténet 1936-1948
6. A hidegháborús világrendszer és az olimpiák az 1950-es, 60-as években
7. Az olimpiai mozgalom nagy kihívásai a 70-es, 80-as években
8. Olimpizmus és rendszerváltás 1988 – 1992
9. Az olimpiák legújabb kori története 1992 – 2004
10. Felkészülés Pekingre – Olimpia 2008.
11. A téli olimpiák története
12. Sportszervezetek az olimpizmus szolgálatában

Kötelező és ajánlott irodalom:

* Keresztényi J. (1980): Az olimpiák történet. Budapest.
* Takács Ferenc (1996.) Az olimpiák. Budapest.
* Takács Ferenc (1997): A modern olimpiai játékok. Budapest.
* Kun L. (1984): Az aranyérmek árnyékában. Budapest.
* Kun L.(1997): Egyetemes testnevelés- és sporttörténet. Budapest.
* Arnold P.(1983): The Olympic Games Athens 1896 to Los Angeles 1984. London.
* Lucas J.A. (1992): Future of the Olympic Games. Windsor.
* Szikora K. (1995): A nemzetközi és a magyar olimpiai mozgalom 1945-1960 között. MOA Évkönyv 1995.

Ajánlott honlapok:

* Nemzetközi Olimpiai Bizottság
* Magyar Olimpiai Bizottság

Letölthető segédanyagok itt

levelező

Tantárgyfelelős: Dr. Szikora Katalin
A tantárgy oktatója: Onyestyák Nikolett PhD hallgató
Előtanulmányok: Sporttörténet I, II.

Tematika:

1. Az újkori olimpizmus első negyven éve (1896-1936).
2. Olimpiatörténet és a második világháború adta új rendszer (1936-1968)
3. Az olimpiai mozgalom nagy kihívásai a 70-es, 80-as években
4. Az olimpiai béke újraéledése (1988-2004), sportszervezetek az olimpizmus szolgálatában

Kötelező irodalom

* Keresztényi J. (1980): Az olimpiák történet. Budapest.
* Takács Ferenc (1996.) Az olimpiák. Budapest.
* Takács Ferenc (1997): A modern olimpiai játékok. Budapest.

Ajánlott irodalom

* Kun L. (1984): Az aranyérmek árnyékában. Budapest.
* Kun L.(1997): Egyetemes testnevelés- és sporttörténet. Budapest.
* Arnold P.(1983): The Olympic Games Athens 1896 to Los Angeles 1984. London.
* Lucas J.A. (1992): Future of the Olympic Games. Windsor.
* Szikora K. (1995): A nemzetközi és a magyar olimpiai mozgalom 1945-1960 között. MOA Évkönyv 1995.

Philosophy BSc I-II.

Objectives of the course: the course has two main parts. First we draw a general outline of the western philosophical thought. We will study philosophy in two ways. The topical approach will focus on the basic ideas of metaphysics, phenomenology, epistemology, ethics, aesthetics and logic. We will complete the picture with a historical approach addressing the thougths of some of the greatest philosophers. Based on the understanding gained from this first part, we will then focus on some relevant philosophical aspects of sports. We will mainly discuss the role of the body in various philosophical disciplines and currents of thought from different historical periods.

Compulsory literature

* Kenny, A.: Ancient Philosophy. A New History of Western Philosophy. Volume 1. Oxford, Clarendon Press, 2004 (excerpts)
* Kenny, A.: Medieval Philosophy. A New History of Western Philosophy. Volume 2. Oxford, Clarendon Press, 2005 (excerpts)
* Kenny, A.: The Rise of Modern Philosophy. A New History of Western Philosophy. Volume 3. Oxford, Clarendon Press, 2006 (excerpts)
* Kenny, A.: Philosophy in the Modern World. A New History of Western Philosophy. Volume 4. Oxford, Clarendon Press, 2007 (excerpts)
* Morgan, W. J., Meier, K. V. (ed.): Philosophic Inquiry in Sport. Champaign (Illinois), Human Kinetics, 1988 (excerpts)
* Osterhoudt, R. G.: The Philosophy of Sport. An Overview. Champaign (Illinois), Stipes, 1991 (excerpts)

Politológia 1.

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Tárgyfelvétel javasolt ideje:(évf.,szem.) II/2.
Kreditpont: 2
Előtanulmányok: EU-alapismeretek
Kontaktórák: 30

Vizsgaforma: Kollokvium

Az oktatás célja: a tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a politikai rendszer és a társadalom politikai jelenségeinek, folyamatainak lényegi összefüggéseit illetve az ennek során kialakuló legfontosabb politikai intézményeket.

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon
* A tanult anyag adaptálása a XXI. századra
* Zárthelyi dolgozat sikeres megírása

Témakörök:

1. A politikatudomány és a politikaelmélet bemutatása, történeti fejlődése
2. A politikai rendszerekről általában
3. A társadalom szerkezete, a társadalmi rendszerek ismertetése
4. A demokratikus hatalomgyakorlás
5. A törvényhozás intézményei
6. A végrehajtás szereplői
7. Politikai ideológiák, értékek
8. Az ideológiák orientációs skálája
9. Hatalom és legitimitás
10. Választási rendszerek.
11. Politikai pártok és a parlamenterizmus
12. Érdekcsoportok és érdekképviseleti szervezetek
13. Nemzetek és nemzeti kisebbségek
14. Magyar politikatörténeti visszatekintés

Kötelező irodalom:

* Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág Kiadó, 1999
* Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika , Osiris Kiadó, Budapest, 1996

Ajánlott irodalom:

* Körösényi András: A magyar politikai rendszer, Osiris Kiadó, Budapest 1998.

Politológia 2.

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Tárgyfelvétel javasolt ideje:(évf.,szem.) III/1.
Kreditpont: 2
Előtanulmányok: Politológia 1.
Kontaktórák: 30

Vizsgaforma: Kollokvium

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon
* A tanult anyag adaptálása a XXI. századra
* Zárthelyi dolgozat sikeres megírása

Témakörök:

1. Politikai nyilvánosság és kultúra
2. Politikai propaganda és politikai marketing
3. A média mint “új hatalmi ág”
4. Nemzetközi politikai viszonyok
5. Nemzetközi szervezetek 1.
6. Nemzetközi szervezetek 2.
7. A nem kormányközi szervezetek (NGO)
8. Emberi jogok érvényesítésének ellentmondásai
9. Vallás és politika
10. Globalizáció
11. Nem tradicionális politikai eszközök
12. Európai Unió, mint a nemzetállami rendszer meghaladása
13. A magyar politika rendszer perspektívái
14. Kutatási lehetőségek a politikatudományban.

Kötelező irodalom:

* Bihari Mihály- Pokol Béla: Politológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
* Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába, Teleki László Alapítvány, Budapest, 1998

Ajánlott irodalom:

1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, 2008

Politológia MSc

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Kreditpont: 3
Kontaktórák: 15

Vizsgaforma: Kollokvium

Az oktatás célja: a tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a politikai rendszer és a társadalom politikai jelenségeinek, folyamatainak lényegi összefüggéseit, illetve az ennek során kialakuló legfontosabb politikai intézményeket.

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon.
* A tanult anyag adaptálása a XXI. századra.
* Zárthelyi dolgozat sikeres megírása.

Témakörök:

Kötelező irodalom:

Ajánlott irodalom:

Protokoll és diplomácia 1.

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Tárgyfelvétel javasolt ideje: (évf.,szem.) I/1.
Kreditpont: 2
Előtanulmányok: Történelem érettségi
Kontaktórák: 30

Vizsgaforma: Kollokvium

Az oktatás célja: a tantárgy célja olyan elméleti és gyakorlati ismereteket adni a hallgatóknak, amelyek megfelelnek a harmadik

évezred sportpolitikai kihívásainak, alkalmasak azok formai és tartalmi kezelésére, megoldásra.

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon
* A tanult anyag adaptálása a XXI. századra
* Zárthelyi dolgozat sikeres megírása

Témakörök:

1. Illem, etikett, protokoll
2. Viselkedéskultúra
3. A protokoll-formalitások alapjai
4. Nemzeti sajátosságok
5. Viselkedéstechnika
6. A hétköznapi protokoll helyzetei, kellékei
7. Rendezvények
8. Diplomáciatörténet, a diplomáciai protokoll helyzetei
9. Szervezetileg elkülönült, kiegészítő tevékenységek
10. Diplomáciai mentességek és kiváltságok
11. EU tagországok egyeztetett protokollja (Protokoll Guide)
12. Szertartásrend
13. Esettanulmány
14. A protokoll, mint hivatás

Kötelező irodalom:

* Ottlik Károly: Protokoll, Medicina, 1994.

Ajánlott irodalom:

1. Ottlik Károly: Protokol A-Z-ig, Medicina, 1997
2. Inge Wolff: Farmer vagy szmoking, Trivium, 1995

Protokoll és diplomácia 2.

Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Farkas Péter

Tárgyfelvétel javasolt ideje: (évf.,szem.) I/2.
Kreditpont: 1
Előtanulmányok: Protokoll és diplomácia I
Kontaktórák: 15

Vizsgaforma: Kollokvium

Az oktatás célja: a tantárgy célja olyan elméleti és gyakorlati ismereteket adni a hallgatóknak, amelyek megfelelnek a harmadik évezred sportpolitikai kihívásainak, alkalmasak azok formai és tartalmi kezelésére, megoldásra.

Követelmények:

* A hallgatók aktív részvétele az előadásokon és konzultációkon
* A tanult anyag adaptálása a XXI. századra
* Házi dolgozat sikeres megírása
* Egy ismert sportvezető portfoliójának elkészítése.
* Egy aktuális politikai konfliktus hipotetikus megoldási lehetősége a sportdiplomácia segítségével.

Témakörök:

1. Diplomáciatörténet
2. Általános diplomáciai ismeretek.
3. Politika és sport
4. A sportdiplomácia története.
5. Sportdiplomácia napjainkban.
6. Az Európai Unió és a sport.
7. Aktuális problémák, kihívások, kutatási lehetőségek a sportdiplomáciában.

Kötelező irodalom:

* Kincses László: Diplomáciatörténet. HVG – ORAC Kiadó, Budapest, 2005

Ajánlott irodalom:

1. Kissinger, Henry Alfred: Diplomácia, Panem – Grafo Kiadása, Budapest, 1996
2. Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába, Teleki László alapítvány, 1988.

Rekreáció- és sportszociológia

Az oktatás célja: a hallgatók ismerjék meg a sport különböző területein, így többek között a szabadidősportban jelentkező társadalmi problémákat, a sportban tevékenykedő szakemberek munkáját befolyásoló szociális tényezőket, és a szakterület legfrissebb kutatási eredményeit.

Követelmények: a hallgatók legyenek képesek a sport- és rekreációszociológia alapfogalmainak definiálására a szabadidő és a rekreáció kapcsolatrendszerének áttekintésére, valamint a sportot, a szabadidő eltöltést és a sportrekreációt befolyásoló legfontosabb társadalmi tényezők elemzésére.

Vizsgaforma: gyakorlati jegy (zárthelyi dolgozat)

Témakörök:

1-2. A sportszociológia és a rekreáció-szociológia tárgya, kutatási területei. A sportszociológia kialakulása és aktuális helyzete hazánkban.
3. A premodern és a modern kor sportjának jellemzői.
4. Sport az 1989-1990-es rendszerváltás előtt és után. Az átalakulás fő tendenciái hazánkban.
5-6. A sportszocializáció folyamata és aspektusai.
7. A szabadidő és a rekreáció kapcsolatrendszere. Rekreáció, sportrekreáció. A fogalmak tisztázása.
8-9. A szabadidőről alkotott elméletek áttekintése. A szabadidő felfogásának változásai. A társadalmi változások és a szabadidő átalakulása: free time, leisure time, flow. A rekreáció, mint a 20. század terméke.
10-11. A társadalmi rétegződés és az életmód hatása a szabadidőre.
12. A magyar lakosság szabadidő-struktúrájának változásai 1963-2000 között, időmérleg vizsgálatok tükrében.
13. Fizikai aktivitás Magyarországon az ezredfordulón.
14. Turizmus, aktív és passzív sportturizmus a 21. században.
15. Zárthelyi dolgozat.

Kötelező irodalom:

* Földesiné Sz. Gy. (1988). A sportszociológia múltja és jelene Magyarországon. Szociológia, 2. 55-73.
* Földesiné Sz. Gy. (1996). A magyar sport szellemi körképe. OTSH-MOB.
* Földesiné Sz. Gy. – Gál A. szerk. (2003). Sport és társadalom. MSTT. Bp.
* Tibori Tímea (2002): A szabadidő szociológiája. BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Bp.
* Dobozy L.-Jakabházy L.(1992): Sportrekreáció. MTE Bp. 25-85.
* Gáldi Gábor (2002): Fizikai aktivitás Magyarországon az ezredfordulón (Magyar Sporttudományi Szemle 3-4. 7.)
* Földesiné Szabó Gyöngyi (2005): Sportturizmus: Új kihívások és stratégiák. Kalokagathia XLIII. Évf.1-2. sz. 92-113.
* Gáldi Gábor (2002): A magyar lakosság szabadidős aktivitásának változásai 1963-93 között az időmérleg-vizsgálatok tükrében In. Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára (Szerk. Dobozy L. 198.)
* Gáldi Gábor (2003): A szabadidőről alkotott elméletek áttekintése. In: Földesiné Szabó Gyöngyi – Gál Andrea szerk. (2003): Sport és társadalom. MSTT. Bp.
* Falussy Béla (2004): Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum, Bp.

Ajánlott irodalom:

* Földesiné Sz. Gy. (1999). Félamatőrök, félprofik. Magyar olimpikonok (1980-1996). Bp. MOB.
* A Kalokagathia és a Sporttudományi Szemle tanulmányai

Retorika I-II.

Tárgyfelelős és oktató: Dr. Vermes Katalin

Az oktatás célja: a kurzus

* megismerteti a hallgatókkal a retorika alapjait,
* végigköveti a retorika történeti fejlődésének fő lépéseit,
* megmutatja a szónoki beszéd különféle műfajait,
* áttekinti a szónoki beszéd különféle lehetőségeit és eszközeit,
* eszközt ad a hallgatóknak arra, hogy képessé váljanak saját gondolataik logikus és hiteles kifejezésére,
* a nyilvánosság előtti összeszedett és hatékony állásfoglalásra,
* kialakítja a hallgatókban a közéleti beszédre való készségeket,
* megtanítja a tudományos konferenciákon való előadás retorikai szabályait,
* mások beszédeinek, előadásainak értő és kritikus meghallgatását,
* beszédgyakorlatok segítségével készséggé teszi a megtanultakat.

Követelmények:

* A hallgatók aktív órai jelenléte kötelező.
* A kurzust lezáró érdemjegyet háromféle teljesítmény után kapják a hallgatók:
* El kell sajátítaniuk a retorika elméleti alapjait, s erről számot kell adniuk.
* Minden hallgatónak minden félévben egy 15-20 perces beszédet kell tartania egy szabadon választott, vagy közösen kijelölt témában.
* A meg kell hallgatnia többiek előadását, s arra érdemben visszajelzéseket kell adnia.

Témakörök:

1. A retorika alapfogalmai
2. Az ókori retorika
3. A retorika a középkortól napjainkig
4. A magyar retorika története
5. A retorika és a kommunikáció egyéb formái
6. Retorika és éthosz
7. Retorika és logosz
8. Retorika és pathosz
9. A beszéd fölépítésének folyamata
10. A beszéd részei
11. A szónoki beszéd szituációja
12. Beszédgyakorlatok
13. Összefoglalás

Kötelező irodalom:

* Adamik Tamás – A Jászó Anna – Aczél Petra (2005): Retorika Oririk Kiadó, Bp..
* Bencédi József (2008): Retorika. Gyakorlati útmutató Tinta Könyvkiadó, Budapest
* Wacha Imre (1994): A korszerű retorika alapjai Szemimpex Kiadó

Ajánlott irodalom:

* Arisztotelész (1999): Retorika Télosz Kiadó
* Elekfi László – Wacha Imre (2003): Az értelmes beszéd hangzása Szemimpex Kiadó, 2003.
* Margitai Tihamér (2004): Az érvelés mestersége Typotex
* Szabó Zoltán-Szörényi László (1988): Kis magyar retorika Tankönyvkiadó

Sportfilozófia (MSc, levelező)

Tárgyfelelős és oktató: Dr. Vermes Katalin egyetemi docens

Az oktatás célja, a tantárgy leírása: az MSc képzésben megjelenő Sportfilozófia ráépül a BSc megalapozó Filozófia tanulmányaira, azt specializálja, hozza közel a hallgatók jövendő szakmájához, életfeladataihoz. Ugyanakkor a sport és a testnevelés értelméről és értékéről tágabb szellemi horizontottal látja el a résztvevőket, lehetővé téve, hogy későbbi munkájuk során a sport, a testnevelés, a játék, a testiség értelmét kulturális tradícióink illetve az emberi lét teljességének összefüggésében képesek legyenek megérteni és elemezni. A sport és testnevelés értelme, értéke szorosan kötődik a test, a lélek, a játék, a munka, a teljesítmény, az egészség, a versengés etc. kulturális értelmezéseihez. A kurzus során elemezzük e fogalmak összefüggéseit, s ezen összefüggések változásait. Először test és lélek kapcsolatának különböző – dualisztikus és integrált – értelmezéseit vizsgáljuk. Másodszor végiggondoljuk játék és munka összefüggéseit, azzal a céllal, hogy közelebb jussunk a sport megértéséhez. Ezután áttekintjük azokat a társadalomfilozófiai elméleteket, amelyek a modern demokráciák ideális modelljeként értelmezik a sportot.

A kurzus legfontosabb témája a sport etikai aspektusainak megragadása: a sport, mint értékállítás. E fogalom mentén meg kell különböztetnünk az autentikus és az elidegenedett sportot. A sportfilozófia nem csak deskriptív, de normatív módszereket is használ. Nem csak a létező sporttal, mint tényállással foglalkozik, de feladatának tekinti a sport lényegének fogalmi analízisét is: mi teszi a sportot valóban sporttá? Mi teszi a sportot egyéni és társadalmi értékké? A sport értelmével és értékével kapcsolatos filozófiai tudatosság nagymértékben segítheti a sporttal, illetve testneveléssel foglalkozó szakembereket a társadalmi-emberi elidegenedéssel való küzdelemben, szakmájuk értékének autentikus képviseletében.

Követelmények:

A hallgatóknak számot kell adniuk a sportfilozófia elméleti alapjairól: a keleti és nyugati testértelmezésekről, a játékelméletekről, a sport társadalomfilozófiai és etikai jelentőségéről. Képessé kell válnia a témával kapcsolatos irodalom önálló feldolgozására éppúgy, mint az önálló és megfontolt véleményalkotásra, demokratikus vitára.

A hallgatók feladatai:

* Az órai jelenlét
* Aktív részvétel a beszélgetésekben és vitákban
* Szóbeli vizsga

Témakörök:

* A sportfilozófia definíciója
* A sportfilozófia feladatai és története
* Testértelmezések a nyugati és keleti kultúrákban
* Az egészség és az egészlegesség értelmezései
* A platóni és a karteziánus dualizmus
* A test-lélek dualizmus feloldásának kísérletei
* Sokarcú küzdelem: munka, harc, játék
* A játék elméleti megragadása (Huizinga, Callois)
* A sport társadalomfilozófiai értelmezései
* Sport és társadalmi elidegenedés
* Versengés és teljesítmény
* A sport, mint a modern demokráciák modellje
* Sport és etika

A vizsgához szükséges kötelező olvasmányok

* Philosophic Inquiry in Sport Ed:William j. Morgan/Klaus V. Meier. Human Kinetics Publishers, Inc. Champaign, Illionis.1988. (- E szöveggyűjtemény legfontosabb írásainak magyar nyelvű kivonatai elektroninus formában elérhetőek)
* Az előadások anyagának ismerete (Segítséget nyújt az előadás elektronikus formában elérhető vázlata)
* Huizinga: Homo Ludens Univerzum Kiadó, Szeged,1990. 7-22.old
Bp.1985.
* Lányi András: A test nyílás In: Lányi: Létezik-e? Hanga, Új Mandátum 2003.65-82
* Vermes Katalin: Bevezetés a filozófiába Elektronikus segédanyag
* Vermes Katalin: A test értelmezésének fő változásai a nyugati gondolkodás történetében Elektronikus segédanyag

Ajánlott irodalom

* Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete.    Helikon, Bp.1997.
* Komáromi Dániel: A játék logosza megjelenőben a Kalokagathiában.
* Jeshudian: Sport és jóga Szukits Könyvkiadó, Szeged
* Platón: Phaidon In: Platón összes művei I.    Európa, 1984.,1019-1120 vagy Platón Válogatott Művei
* Nietzsce: In: Imígyen szóla Zarathustra Göncöl Kiadó (Elsősorban “A másvilágról álmodozókról” és “A test megvetőiről” szóló részek)
* Gendlin: Fókuszolás    Edge 2000. Bp.2002.
* Lányi András:   A test: nyílás   In: Létezik-e Hanga, Új Mandátum, 2003.65-82.
* Featherston: A test a fogyasztói kultúrában A test.Társadalmi fejlődés, kulturális teória 70-107.
* Csabai Márta-Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Jószöveg Kiadó, 2000. I. A test, idenitás, posztmodernitás.13-48, vagy: IV.A testhatárok, énhatárok és az egészségtelen Másik 127-157
* Vermes Katalin: A test, saját és idegen határán In: Pszichodráma Újság, 2008. tavasz 115-123.
* Fülöp Márta: A sokarcú versengés In: Találkozás a pszichológiával szerk: Cziegler, Oláh Attila, Osiris,2007. 228-258
* Igazságosság. In: Sponville: Kis könyv a nagy erényekről Osiris, 2000.77-107.
* Svachulay György: Erő/szak   Magyar Sportfilozófiai Alapítvány, Bp.2007. III.fejezet: “A sportszerűtlenség átka” 157-186.old
* Takács Ferenc: Testkultúra és életmód In: A sport a változó világban. Szerk: Földesiné.
* Vermes Katalin: A test éthosza l’Harmattan, Bp.2006. (részletek)

Sporttörténet

Szak: kiegészítő testnevelő tanár

Oktatási helyszín: II. emelet 58.

Vizsgaforma: kollokvium

Oktatás célja: a sport és játék kialakulásának történelmi szempontból való megismertetése, különös hangsúlyt fektetve az ókori és a modern olimpiai játékok történetére.

Követelmények: házi dolgozat a következő témakörök egyikében:

* Egy választott régió sportja és játékai
* Az ókori és az újkori olimpizmus kapcsolata
* Egy választott ország olimpiai szereplésének értékelése
* Az olimpiai eszme értelmezése
* Nők szerepe az Olimpiai Játékokon
* Olimpia és a politikai, társadalmi berendezkedés

A dolgozat terjedelme: 5 gépelt oldal (12-es betűméret, Times New Roman, 1,5-es sortáv). Beadási határidő: 2007. november 21.

Témakörök:

* Játék és sport az ember életében
* Az ókori olimpiák
* Az olimpiai mozgalom újjáéledése és első fél évszázada
* Az olimpiai mozgalom a II. világháborút követően

Ajánlott irodalom:

* Kertész István (1996): Az ókori olimpiai játékok története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
* Aján Tamás szerk. (2004): Magyarok az olimpiai játékokon, MOB
* olympic.org

Szak: sportszervező és testnevelő edző levelező

Vizsgatémák (2007/2008. tanév I. félév)

1. A középkori lovagi testkultúra.
2. A reneszánsz testkultúrája.
3. A testkultúra Magyarországon a reneszánsz és a felvilágosult abszolutizmus időszakában.
4. Az angol sport jellegzetességei a XVII-XVIII. században.
5. Angol sportirányzat a XIX. században.
6. A filantropizmus jelentősége a testnevelésben.
7. A német és a svéd tornairányzat jellemzői.
8. A teljesítmény orientált sportirányzat kialakulása a XIX. XX. század fordulóján, az újkori olimpizmus kialakulása.
9. A reformkori magyar testkultúra. (1825-1849)
10. Sport Magyarországon a dualizmus időszakában. (1867-1918).
11. Magyarország bekapcsolódása az újkori olimpiai mozgalomba.
12. Az 1921. évi 53 tc. az úgynevezett testnevelési törvény jellemzői.
13. Magyar sport 1919-1944 között.
14. Sport és politika, sportirányítás Magyarországon az “államszocializmus” időszakában (1945-1989).
15. A rendszerváltás hatása a magyar sportéletre 1990-

(A szóbeli vizsgán mindenki egy számot húz és a számhoz tartozó témáról kell beszámolnia)

Sporttörténet II. vizsga

A vizsga: írásbeli dolgozat, a választható témák közül, 8-12 oldal terjedelemben elkészített, írásban beadott munka. Az írásbeli dolgozat elbírálása után a jegy beírásakor szóbeli kérdések a dolgozat, illetve a javasolt témakörökből.

Választható témák:

1. Az ókori olimpiai játékok eredete. (Vallási mítoszok és “valós” eredet.)
2. Az ókori olimpiai játékok versenyének helyszíne(i), a versenyek lebonyolítása, sportágak, versenyszámok.
3. Középkori sportok, sportjátékok és “olimpiai” kísérletek a XVI-XIX. században.
4. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság létrejötte és a modernkori olimpiai játékok kezdetei.
5. A modernkori olimpiai játékok első időszakának (1896-1944) története.
6. Az modernkori olimpiai játékok és a politika kapcsolata, különös tekintettel a berlini (1936), a moszkvai (1980) és a Los Angeles-i (1984) nyári játékokra.
7. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc és a Melbourne-i nyári olimpiai játékok.
8. A téli olimpiai játékok létrejötte és fejlődése a XX. században.

Kötelező és ajánlott irodalom:

* Finley, M.I. – Pleket, H.W.: Az olimpiai játékok első ezer éve. Bp. 1980. Móra Könyvkiadó.
* Kertész István: Az ókori olimpiai játékok története. Bp. 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó.
* Kertész István: A görög sport világa. Bp. 2007. Nemzeti Tankönyvkiadó.
* Keresztényi József: Az olimpiák története. Olümpiától Moszkváig. Bp. 1980. Gondolat Könyvkiadó.
* Mező Ferenc: Az olympiai játékok története. Bp. 1929. (Facsimile kiadás Bp. 1978 Sportpropaganda Vállalat..)
* Földes Éva – Kun László – Kutassi László: A magyar testnevelés és sport története. Bp. 1989. Sport Kiadó.
* Kun László: Egyetemes testnevelés-és sporttörténet. Bp. 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó.
* Magyarok az olimpiai játékokon 1896-2004. Athéntól Athénig. Bp. 2005. Magyar Olimpiai Bizottság

Testértelmezések a filozófiában és a pszichológiában PhD I-II.

Kurzusvezető: Dr. Vermes Katalin egyetemi docens

Tárgyleírás: a PhD hallgatók számára meghirdetett kurzus a testiség filozófiai és pszichológiai összefüggéseivel foglalkozik. A testtapasztalat jelentőségének felismerése és kifejtése a nyugati a kultúra számos területének központi témája lett a XX. század második felében. A testi tapasztalásban rejlő alkotó folyamatok elismerése új utakat nyitott a filozófiai gondolkodásban (pl. Maurice Merleau-Ponty) éppúgy, mint a pszichológiában (pl. D.N. Stern), szemben a nyugati gondolati hagyományra jellemző dualizmusokkal.

Mind a fenomenológiai filozófia, mind a szelfpszichológia és a pszichoanalízis egy új, integrált személyiségmodell kidolgozására vállalkozott, amely nem állítja szembe, nem különíti el a testet és a lelket, a testet és az elmét. Sokkal inkább az eleven testélmény megismerő, alkotó kapacitását hangsúlyozza, s megmutatja, hogy a testi, vitális tapasztalatokban benne gyökeredzik minden lelki, szellemi tapasztalatunk.

A kurzus a dualisztikus hagyomány áttekintése után ezen “eleven test” tapasztalatának fenomenológiai – filozófiai és pszichológiai elemzésére vállalkozik.

Vezetője a test fenomenológiáját kutató filozófus, másrészt pszichodinamikus módszerű mozgás- és táncterapeuta, akinek a testiség filozófiai és pszichológiai összefüggéseiről önálló könyve és számos cikke jelent meg.

Témakörök:

1. A test megvetése. Test és lélek szembeállítása a platóni hagyományban
2. A test instrumentalizálása a modern tudományos emberképben: a karteziánus személyiségmodell
3. A test-lélek egység megjelenése Nietzschénél
4. A valóság testi megalkotásának gondolata a husserli filozófiában
5. A testiség filozófiája Maurice Merleau-Pontynál
6. A test: bensőség, feszültség, trauma. Michel Henry, Sartre, Lévinas, Bernet
7. Test, öregedés, halál
8. Test és önazonosság
9. Testiség és társadalom: Foucault
10. Test és szexualitás: Judith Butler
11. Fókuszban a személyes testélmény: Gendlin
12. Test és pszichoanalízis: Freud
13. A tárgykapcsolat-elméletek testképe
14. A szelf-fejlődés testi eredete: Stern
15. A “bodymind” technikák
16. A pszichoszomatika elméleti problémái
17. Alkotó testélmény
18. Játék és testiség
19. Sport és testiség
20. Test és etikum

Irodalom:

* Platon: Phaidon   In: Platon összes művei I.    Európa, Bp.1984. 1019-1120.o.
* Descartes: A filozófia alapelvei   Osiris, Bp.1996 (részletek) 36-43.o.
* Nietzsche: Im-igyen szóla Zarathustra     Göncöl, Bp., “A másvilágról álmodozókról, A test megvetőiről c. fejezetek.
* Maurice Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája (részlet) In: A fenomenológia a társadalomtudományokban    Szerk: Hernádi Miklós Gondolat, Bp.1984. 229-245.o.
* Maurice Merleau-Ponty: Látható és láthatatlan     l’Harmattan, 2006.
* Sartre: Lét és semmi   L’Harmattan, Bp.2006. 369-331.
* M.Foucault: Felügyelet és büntetés    Gondolat, Bp. 1990.
* Vermes Katalin: A test éthosza. A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában. Bp. l’Harmattan, 2006.
* Vermes Katalin: A test valósága, mint élmény, kép, kapcsolat.   Pszichoterápia, 2006.dec. 425-431.o.
* Lányi András: A test – nyílás In: Létezik-e?    Hanga – Új Mandátum 2003.65-82.o.
* Gendlin: Fókuszolás     Edge 2000. Bp.2002.
* Csabai Márta – Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok   Jószöveg, Bp.2000..
* Kulcsár Zsuzsa: Korai személyiségfejlődés és énfunkciók Akadémia, Bp.1996.
* D.N.Stern: A csecsemő személyközi világa      Animula, Bp. 2000. 56- 79, 150-173
* Mike Featherstone, Mike Hepworth, Bryan S. Turner: A test. Társadalmi fejlődés, kulturális teóriaJószöveg, Bp. 1997.
* Judith Butler: Jelentős testek. A “szexus” diszkurzív korlátairól. Új Mandátum Kiadó, Bp.2005.
* Huizinga: Homo Ludens Universum Kiadó, Szeged, 1990.
* Callois: Man, Play and Games University of Illionis Press, Urbana and Chicago, 2001
* D.W.Winnicott: Játszás és valóság Animula, Bp
* The Body ed: M.Fraser – M.Greco, Routledge, London, New York , 2005.
* Ken Dychtwald: Bodymind New York: Pantheon Books, 1977.
* Philosophic Inquiry in Sport    Ed:William J. Morgan/Klaus V. Meier. Human Kinetics Publishers, Inc. Champaign, Illionis.1988.

Testnevelés és sporttörténet

I. évfolyam nappali tagozat (testnevelő-edző, rekreáció-egészségfejlesztő, humánkineziológia, sportszervező szakok)

Témakörök:

1. Bevezetés, az ókori világ testkultúrája
2. Az ókori olimpiai játékok
3. A középkori Európa lovagi- és a reneszánsz testkultórája
4. A modern sportélet kialakulása Angliában (XVI-XVIII század)
5. A modern angol polgári sportpedagógia (XIX század)
6. A filantropizmus jelentősége az iskolai testnevelésben
7. A német, a dán és a svéd tornamozgalom
8. A teljesítményorientált versenysportélet kialakulása a XIX. XX. század fordulóján
9. Az integráló erő: az olimpiai mozgalom
10. Olimpiai szimbólumok
11. Az ún. regionális játékok
12. Speciális sport- és testneveléstörténeti kivetítés szakonként
13. Dolgozatírás szakonként

Kötelező irodalom

* Dr. Kertész István: Ez történt Olümpiában (Az ókori olümpiai játékok története) Budapest 2007
* Kun László. Egyetemes testnevelés és sporttörténet. Bp. 1998.

A testnevelés és sporttörténete szóbeli vizsgájának témakörei. (Az írásbeli vizsga 2009. május 19-én az utolsó előadás alkalmával.)

1. A magyarországi lovagi kor testkultúrája és sportjátékai.
2. A testkultúra a XV-XVII. században, Magyarországon.
3. A népi játékok a XVI-XVII. századi Magyarországon.
4. Testkultúra és sport a XVII-XVIII. századi magyarországi városokban.
5. Az iskolai testnevelés alakulása a XVIII-XX. században Magyarországon.
6. A testkultúra és a sport a reformkorban (1825-1848).
7. A “tornatanítók” képzése és a testnevelés iskolai bevezetése a XIX. századi Magyarországon.
8. A magyar sportélet a XIX. század második felében Magyarországon.
9. A két világháború közti Magyarország sportélete.
10. A TF létrejöttének körülményei és története 1925-1990.
11. A sportirányítás szakmai keretei és változásai a XIX. század végétől az un. “rendszerváltozásig”.
12. A XIX-XX. századi magyar sportélet egy kiemelkedő személyisége. (Szabadon választható személy.)

Levelező tagozat (szakok: Testnevelő-edző, Sportszervező, Rekreációszervező és egészségfejlesztő, Humánkineziológia)

Témakörök:

1.)
Az ókori olimpiai játékok vallási, politikai háttere, programja
A középkor testkultúrája, a lovagi testkultúra
A reneszánsz és a reformáció jelentősége a testkultúrában

2.)
A modern angol sportmozgalom (XVI-XVIII. század)
A sport szó és a sporttal kapcsolatos fogalmak születése
A gentleman szemlélet, a puritanizmus hatása
Az arisztokrata arculat és a polgári arculat jellemző sportágai
John Locke hatása, running footman-ek és pedesztriánok
A Rugby modell, Thomas Arnold, (arnoldizmus),Charles Kingsley

3.)
Az európai tornairányzatok kialakulása
A felvilágosodás eszmei hatása
A filantropizmus, filantropisták tevékenysége
A nemzeti tornamozgalmak és társadalmi, politikai jelentőségük (német, svéd, dán, szláv tornamozgalom)

4.)
Az olimpiai eszme és az újkori olimpiai mozgalom kialakulása
Az előzmények (az ókor végétől a XVII századig)
Nemzeti „előolimpiák” (XVIII-XIX. sz.)
Pierre de Coubertin szerepe
A NOB létrejötte, NOB charta (1894. június 23.)
Az első újkori olimpia (1896 Athén)
Magyarország bekapcsolódása az olimpiai mozgalomba

Irodalom:

- Kun László: Egyetemes testnevelés és sporttörténet. Bp. 1998.
- Kertész István: Az ókori olümpiai játékok története. Bp. 1996. (új kiadás 2008).

Sportmenedzser MSC, levelező tagozat

Témakörök:

A nem olimpiai világjátékok, ún. regionális játékok

A női sport magyarországi története

A magyarországi sporttörténet forrásai

A magyar sportirányítás változásainak politikai, sportpolitikai társadalomtörténeti háttere

Követelmény: Az egyetemes és a magyar sporttörténet bármely témaköréből (teljesen szabadon választható) max. 5 oldalas dolgozat készítése és annak szóbeli vizsgán való „megvédése”. Szakirodalom, a hivatkozások feltüntetése nélkül a dolgozat nem elfogadható. A vizsgán az órákon elhangzott információkból is kapnak 1-2 „villámkérdést” a hallgatók.

Tudomány- és sporttudományelmélet MSc

Oktatók: Dr. Vermes Katalin, Kenéz László

Az oktatás célja: a kurzus bevezetést nyújt a tudomány, s ezen belül a sporttudomány működésének elméleteibe. Meghatározzuk a tudományos megismerés és a tudományos tudás általános jellegzetességeit, és elkülönítjük más megismerési formáktól. Részletesen foglalkozunk a tudományos kutatás logikai alapjaival, a tudás bővítésének stratégiáival, valamint az ezek hátterében álló filozófiai problémákkal. Felhívjuk a figyelmet a tudományos kutatás során elkövethető hibákra is. Áttekintjük a tudományelmélet történetét, a hallgatók ennek során ismerkednek meg a különféle versengő elméletekkel. Kitérünk az ún. “kemény” és “lágy” tudományok módszertanaira. A tudományban alapvető fogalmak közül részletesen taglaljuk a leírás, a korreláció, az okság, a törvény fogalmait, kifejtjük mit értünk a tudományban determinizmuson és redukción. Ezt követően foglalkozunk a tudományos kutatás etikai vonatkozásaival. A kurzus végén megvizsgáljuk, hogy a tudományelméleti megfontolások miképp alkalmazhatóak a sporttudományok területein.

Követelmények: a hallgatók órai jelenléte ajánlott. A jelöltek a félév végén írásbeli vizsgán adnak számot tudásukról.

Témakörök:

1. Tudományos megismerés
2. A kutatás logikai alapjai és stratégiái: indukció, dedukció
3. A tudományelmélet története
4. Kemény és lágy tudomány
5. Leírás, korreláció, okság, törvény
6. Determinizmus és redukció
7. Tudományetika
8. Sporttudományelméleti összefüggések

Kötelező irodalom:

* Szokolovszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. 19-73.o. (“A tudomány mint tágabb közeg”)
* Fehér Márta: “Tudományról és tudományfilozófiáról” In: Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007. 1312-1329.o.
* Istvánfi Csaba: Az edzéselmélet helye, szerepe a sporttudományok rendszerében. Budapest, 2000. Kézirat, 46-63.o. (“Sporttudomány, sporttudományok”)

Ajánlott irodalom:

* Rudolf Carnap: “A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai analízisén keresztül” In: Altrichter Ferenc (szerk.): A Bécsi Kör filozófiája. Budapest, Gondolat, 1972 vagy Forrai Gábor, Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 9-25. o. vagy Forrai Gábor, Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 29-40.o.
* Moritz Schlick: “A filozófia fordulata” In: Altrichter Ferenc (szerk.): A Bécsi Kör filozófiája. Budapest, Gondolat, 1972 alapproblémái”, 31-59.o.
* Karl R. Popper: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1997, “A megismerés logikájának
* Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 1984, “A normál tudomány mint rejtvényfejtés”, “A paradigmák elsőbbsége”, “Az anomáliák és a tudományos elméletek létrejötte”, 59-96.o. Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 109-127.o.
* Carl G. Hempel, Paul Oppenheim: “A tudományos magyarázat logikája” In: Forrai Gábor, Szegedi Péter (szerk.):
* Lakatos Imre: “Falszifikáció és a tudományos kutatási programok metodológiája” In: Forrai Gábor, Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Áron Kiadó, 1999 187-218.o.
* Fábián Gyula, Zsidegh Miklós: A testnevelési és sporttudományos kutatások módszertana. Budapest, Magyar Testnevelési Egyetem, 1998

A zeneelmélet alapjai

A kurzus elméleti és gyakorlati részre tagolódik. Az elméleti rész során a hallgatók megismerkednek a ritmus- és dallamtan, az összhangzattan és a formatan alapvető fogalmaival és összefüggéseivel, a főbb műzenei formákkal, s párhuzamosan haladva számos zenetörténeti példán, főként a legjelentősebb zeneszerzők művein keresztül betekintést nyernek az európai zenetörténetbe is. A gyakorlati rész célja a zenei hallás, a zenében való tájékozódás fejlesztése, a legalapvetőbb zenei elemzési elvek alkalmazási képességének elsajátítása, valamint a hangszerismeret bővítése.

Kötelező irodalom

Károly Róbert: Zenelmélet és zenei formatan. Planétás Kiadó

Körber Tivadar: Az európai zene története a középkortól a 20. századig. Nemzeti Tankönyvkiadó

Ajánlott irodalom

Brockhaus – Riemann: Zenei lexikon. Budapest, Zeneműkiadó

Orfeusz hangzó zenetörténet (32 CD), Budapest, Nemzeti Kulturális Alap, 2000

Bartha Dénes: A zenetörténet antológiája. Budapest, Zeneműkiadó, 1974

Szabolcsi Bence: A zene története. Budapest, Zeneműkiadó, 1999

Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest, Gondolat, 1984

Zeneszerzők Grove-monográfiái

Az oldal címének elküldése